Isten rabjai
Isten rabjai Gárdonyi Géza regényének, illetve feldolgozásainak címe.
| Isten rabjai | |
 | |
| Az első kiadás | |
| Szerző | Gárdonyi Géza |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | magyar történelem, Szent Margit, tatárjárás |
| Műfaj | történelmi regény |
| Kapcsolódó film | Isten rabjai (1942) |
| Kiadás | |
| Kiadó | Singer és Wolfner |
| Kiadás dátuma | 1908 |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 461 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A regényt 1908-ban adták ki először. A tatárjárás után játszódó történelmi témájú regényben a szerző Szent Margit legendáját dolgozta fel (egy évnyi kutatómunka után). A kritikusok szerint kiemelkedő a mű életszerű, finoman kidolgozott atmoszférája.
Története
szerkesztés |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A regényben Árpád-házi Szent Margit életét gyermekkorától haláláig követhetjük nyomon Jancsi fráter szemszögéből. Egy kertész fia, Jancsi első találkozásuk alkalmával beleszeret Margitba, s bár szerzetessé avatják, mindvégig Margit közelében éli életét. A Nyulak-szigetei kolostor kertjét gondozza, és így a kor jelentős eseményei zajlanak körülötte. Tanúja lehet a trón körüli viszálynak, és Margit békítő szándékának. Amikor Margit az önsanyargatása miatt meghal, Jancsi plátói szerelmével a regény is befejeződik.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Fogadtatása, megítélése
szerkesztésGárdonyi e művének nem volt kezdetben egyhangúlag pozitív a fogadtatása. Nem csak egyházi körökből érte támadás és kritika a vallás, kolostori élet, szerzetesség ábrázolása miatt, hanem a modern irodalmi élet is értetlenül fogadta. Eme hangoknak csak egyik oka volt az akkor érzékenyebb vallási-egyházi téma (a "szentté-válás" maga és a Margit-legenda feldolgozási módja), hanem az is, hogy Gárdonyi jól láthatóan közbülső helyre került a klasszikus 19. századi magyar prózairodalom formái, ábrázolási módjai és az éppen születőben lévő ún. urbánus-polgári irodalom új formai-tartalmi jellegzetességei közt. Ez a folyamat és helyzet éppen talán ennél a regényénél érezhető legjobban. Ennek ellenére később, mind egyházi körökből (lásd Sík Sándor), mind pedig a modern prózairodalom kritikusai részéről (pl. Nyugat első nemzedéke) ez megváltozott és sokkal elfogadóbbá, pozitívabbá vált a kritikai visszhang is és az értékelés is.[1]
Feldolgozások
szerkesztésRádiójáték
szerkesztésBarsi Ödön 1935-ben Gárdonyi Géza Isten rabjai című művének feldolgozásával a Magyar Rádió tízéves jubileumára meghirdetett hangjátékpályázaton első díjat nyert.
Film
szerkesztésIsten rabjai fekete-fehér magyar hangosfilm, 1942. szeptember 18-án mutatták be. Gárdonyi Géza regénye alapján készült film, a Jeszenszky Film Társaság egyetlen műve.[2]
Készítői
szerkesztés- rendező: Pacséry Ágoston
- író: Gárdonyi Géza
- forgatókönyvíró: Lajthay Károly és Barsi Ödön
- zeneszerző: Náray Antal
- operatőr: Fekete Ferenc
- producer: Jeszenszky Ferenc
Szereposztás
szerkesztés- Margit hercegnő: Bulla Elma
- János Fráter: Szilassy László
- IV. Béla Király: Lehotay Árpád
- Béla Király felesége: Tasnádi Ilona
- Rudolf: Horváth László
- Főnővér: Zala Karola
- Perjel: Harsányi Rezső
- Cseh dalnok: Kazal László
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kispéter, András. Gárdonyi Géza. Budapest: Gondolat. 1970. = Nagy Magyar Írók,
- ↑ Az 1942-es Isten rabjai filmváltozata (1 óra 29 perc)
