Isztebne
Isztebne (szlovákul Istebné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
| Isztebne (Istebné) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Alsókubini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1316 | ||
| Polgármester | Lýdia Fačková | ||
| Irányítószám | 027 53 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | DK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1359 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 120 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 490 m | ||
| Terület | 11,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″49.211800°N 19.221500°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″49.211800°N 19.221500°E | |||
| Isztebne weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isztebne témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésAlsókubintól 5,5 km-re nyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a hallstatti kultúra megerősített települése, majd később a puhói kultúra települése állt.
A falu a 14. században keletkezett, 1316-ban „Iztebna” alakban említik először. 1382-ben „Istebnek”, 1444-ben „Istebna”, 1475-ben „Isztebne”, néven említik. A 18. század közepéig a Dávid, később a Csillaghy család tulajdonában állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISZTEBNYE. Tót falu Árva Várm. földes Ura Rakovszky, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és Lutheránusok, fekszik Velitsnához nem meszsze, és Revisnyéhez hasonlító, határja jó, és szép erdeji vagynak.”[2]
1804-től az Ambrózy család birtoka volt. 1828-ban 87 házában 695 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztebne, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 80 kath., 590 evang., 25 zsidó lak. Evang. anyatemplom. F. u. Kubinyi, Ambrózy s a t. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A 20. század elején téglagyár üzemelt itt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
1952-ben vasmű kezdte meg termelését a községben.
Népessége
szerkesztés1910-ben 411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1454 lakosából 1435 szlovák volt.
2011-ben 1361 lakosából 1314 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Evangélikus fatemploma, a vármegye egyik artikuláris templomaként 1681-ben épült. Szószéke 1686-ból, oltára 1698-ból, orgonája 1768-ból származik. 1730-ban bővítették. Festményei a 18. század első feléből származnak. Különálló harangtornya van, melyet a 19. század első felében építettek. 1985-ben megújították, berendezése eredeti.
- Barokk kastélyát a 18. század második felében a Csillaghy család építtette. Ma gyermekek házaként működik.
Híres személyek
szerkesztés- Itt született 1843-ban Szmrecsányi Szmrecsányi István (1843-1917) császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, vezérőrnagy.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
