Wikipédia

Izsó Miklós (szobrász)

(1831–18775) magyar szobrász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9. 2 változtatás vár ellenőrzésre.
Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Izsó Miklós (egyértelműsítő lap).

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Izsó Miklós
Született1831. szeptember 9.[1][2][3][4][5]
Izsófalva
Elhunyt1875. május 29. (43 évesen)[1][2][3][4][6]
Budapest[7]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1859–)
Halál okagümőkór
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/1-3-10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályája

szerkesztés

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848–49-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott, és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.

További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.

A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.

Főbb művei

szerkesztés
Izsó Miklós művei
 
Búsuló Juhász (1862)
 
Petőfi Sándor szobra Budapesten, Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása
 
Dugonics András szobra napjainkban Szegeden Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása
 
A szegedi Dugonics-szobor egy régi képeslapon

Mellszobrok

szerkesztés

Népies szobrok

szerkesztés
  • Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
  • Búsuló juhász (1862)
  • Cigány Laokoon (1862)
  • Felsőházi jelenet (1863)
  • Részeg ember (1863)
  • Arató nő (1863)
  • Ételhordó parasztasszony (1863)
  • Parasztlány (1864)

Köztéri szobrok

szerkesztés
 
Izsó Miklós sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (34/1-3-10), Mátrai Lajos György alkotása
 
Mellszobra a szegedi Dóm téren

Írása

szerkesztés
  • Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958)

Emlékezete

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós (szobrász) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Izsó_Miklós_(szobrász)&oldid=26775558”