Jászvásári pogrom

A jászvásári pogrom (románul: Pogromul de la Iaşi) egy 1941. június 27–29. között végrehajtott, felülről szervezett zsidóellenes pogrom volt a kelet-romániai Jászvásár (Iaşi) városában, amelynek során román adatok szerint 13 236 zsidó személyt öltek meg, ezzel egyike a valaha volt legvéresebb pogromoknak a zsidóság történelmében.

Letartóztatott zsidók a pogrom kezdetén

Előzmények

A zsidók száma megyénként Romániában az 1930-as népszámlálás szerint

Romániában (különösen annak északi részében), így Észak-Erdélyben, Bukovinában és Moldvában jelentős számú zsidó kisebbség élt a 19. század vége óta. Jászvásárban az 1930-as román népszámlálás 34 662 zsidót írt össze, amely a város akkori teljes népességének kb. 104 000-nek a 34%-át jelentette. Az ország 1939-től a Harmadik Birodalom egyik legfőbb európai szövetségese lett, vezére, Ion Antonescu szolgai módon kiszolgálta a német igényeket. Ennek nyomán egyre másra hozták meg a zsidóság jogait korlátozó intézkedéseket, fokozták az antiszemita propagandát.

1940-ben a Szovjetunió - összhangban a Molotov–Ribbentrop-paktummal - elfoglalta Besszarábiát (ma: Moldova), így Jászvásár a román-szovjet határ közvetlen közelébe került, igen nagy létszámú zsidósággal. 1941. június 22-én megkezdődött a német-szovjet háború, amibe Románia még aznap bekapcsolódott, hadat üzenve a Szovjetuniónak, mely háborúhoz óriási haderővel járult hozzá, sokkal többel mint amennyivel Magyarország és Szlovákia együttvéve.

Ion Antonescu 1941. június 27-én adta ki a parancsot a jászvásári helyőrség vezetője, Constantin Lupu őrnagy részére a pogrom végrehajtására. A telefonos felhívás szerint „Tisztítsa meg Jászvásárt a zsidó lakosságtól!” utasítással látta el az őrnagyot a feladat végrehajtására. Már a pogromot megelőzően eltervezték az akciót, egy héttel azelőtt már terjesztették azon híreket, miszerint a jászvásári zsidók tevékenyen segítették a város határában landolt szovjet ejtőernyősöket (Románia 1941. június 22-e óta hadban állt a Szovjetunióval), valamint a házakra felfestették, hogy ki a keresztény és ki a zsidó. A zsidó lakosokat arra kényszerítették, hogy árkokat ássanak a zsidó temetőben. Az állami média 1941. június 27-én hivatalosan is azzal vádolta a jászvásári zsidóságot, hogy az utcákon román rendőrökre és katonákra támadott.

A pogrom végrehajtása

Meggyilkolt jászvásári zsidók 1941. június 29-én az utcán

Egy „halálvonat” ajtajának felnyitása

A pogrom június 28–29. között tartott a legintenzívebben, de még az ezt követő napokban is zajlott. Főként rendőri, csendőri, valamint katonai egységek vettek részt az akcióban, amely kiterjedt az egész városra. A pogromban a fentebb felsoroltakon kívül részt vettek fiatal férfiak, a zsidó lakosok szomszédai, rosszul fizetett állami hivatalnokok, valamint a csőcselék is, akiket azzal uszítottak, hogy a gazdasági nehézségekért a zsidók a felelősek, mert árurejtegetők, uzsorások, sikkasztók, tolvajok. Az áldozatok nagy részét, kb. 8000 embert meggyilkolták a helyszínen, további kb. 5000-et letartóztattak, majd az úgynevezett halálvonatokra terelték őket, amelyek sokáig céltalanul bolyongtak az országban, a vagonokba zsúfolt emberek pedig több nap múltán vagy megfulladtak, vagy szomjan haltak. A hivatalos jelentés alapján 13 266 áldozatot azonosítottak. Más források szerint ez a szám 15 000 főt számlált.

A népbírósági ítélet

A háború után, 1946-ban a Román Népbíróság 57 személyt fogott perbe a pogrom végrehajtása miatt, 22 civilt, 21 csendőrt, továbbá 12 katonai vezetőt. 165 tanú állt rendelkezésére a vádnak, többnyire a mészárlás egykori túlélői. A legtöbb vádlottat emberiesség elleni bűnökkel, valamint háborús bűnökkel vádolták meg. 23 fő (főleg a magasabb katonai vezetők) kaptak életfogytiglant kényszermunkával és 100 millió lejes kártérítéssel együtt. 12 vádlottat 20 évnyi kényszermunkára ítéltek. Ezen kívül több vádlottat is felmentettek, halálos ítélet nem született.

Emlékezete

Jászvásárban emléktábla hirdeti a pogrom emlékét, valamint minden év június 27-én is megemlékeznek az eseményről. A pogrom 70. évfordulóján, 2011-ben Traian Băsescu államelnök is felszólalt.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Iaşi pogrom című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.