Jéna
Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban. Lakóinak száma 105 129 fő (2010. december 31-ei adat).
Jéna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Türingia | ||
Járás | Türingia (1990. október 3. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Dr. Thomas Nitzsche (FDP) | ||
Irányítószám | 07701–07751 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | J | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 110 791 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 894 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 155 m | ||
Terület | 114,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 55′ 38″, k. h. 11° 35′ 11″50.927222°N 11.586389°EKoordináták: é. sz. 50° 55′ 38″, k. h. 11° 35′ 11″50.927222°N 11.586389°E | |||
Elhelyezkedése Türingia térképén | |||
Jéna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jéna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésJéna a közép-németországi Türingia tartományban, a Saale folyó mentén fekszik.
Története
szerkesztésJéna első említése 1236-ból való. A város sokáig kereskedelméről volt nevezetes, egészen – 1558-ig – az egyetem megalapításáig.
A jénai egyetem megalapítására azután került sor, hogy V. Frigyes pfalzi választófejedelem V. Károly német-római császárral szemben az 1546-1547. évi schmalkaldeni háborúban fejedelemségének nagyrészével együtt a wittembergi egyetemet is elvesztette, ami miatt új egyetem alapítását határozta el. Az egyetem 1785-1819 között érte el fénykorát. Ebben az időszakban az egyetemen többek között olyan világszerte ismert tudósok oktattak, mint Friedrich Schiller, a költő és történész, Johann Gottlieb Fichte, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, valamint August Wilhelm Schlegel filozófiaprofesszorok, Georg Wilhelm Friedrich Hegel magántanár, majd filozófiaprofesszor.
Az egyetem hallgatói ebben az időszakban alapították meg az első diákszövetséget (Urburschhenschaft) is.
A jénai egyetem később Schiller nevét vette fel, a 19. század további éveiben is igen haladónak számított. Karl Marx 1841-ben itt lett a filozófia doktorává "A demokritoszi és az epikuroszi természetfilozófia különbségéről" című disszertációjával.
1806. október 14-én Napóleon legyőzte a porosz hadsereget a jénai csatában.
A 19. század második felében jéna jelentős ipari központtá vált.
1945-ben, a második világháború végén amerikai és brit repülők erősen bombázták a várost. A középkori városrész nagy része rommá lett. A bombázások következtében 153-an haltak meg.
Városrészek
szerkesztésVárosrész neve | terület (km²) | Lakosság (2005) | Csatlakozás Jénához |
---|---|---|---|
Jena | 29,88 | 66.308 | |
Ammerbach | 4,57 | 462 | |
Closewitz | 4,11 | 145 | |
Cospeda | 3,36 | 1.302 | |
Drackendorf | 3,65 | 706 | |
Göschwitz | 2,26 | 584 | |
Ilmnitz | 1,64 | 256 | |
Isserstedt | 6,85 | 840 | |
Jenaprießnitz/Wogau | 7,52 | 1.262 | |
Krippendorf | 3,15 | 127 | |
Kunitz/Laasan | 8,02 | 836 | |
Leutra | 4,68 | 127 | |
Lichtenhain | 2,12 | 976 | |
Lobeda | 3,21 | 1.542 | |
Löbstedt | 0,54 | 706 | |
Lützeroda | 1,44 | 164 | |
Maua | 3,34 | 369 | |
Münchenroda/Remderoda | 5,29 | 317 | |
Vierzehnheiligen | 1,98 | 94 | |
Wenigenjena | 4,76 | 10.521 | |
Winzerla | 4,99 | 11.379 | |
Wöllnitz | 2,62 | 568 | |
Ziegenhain | 2,50 | 385 | |
Zwätzen | 5,46 | 2.556 |
Gazdaság
szerkesztésA város optikai és üvegiparáról nevezetes. Carl Zeiss 1846-ban alapította kis műhelyét. Zeissnek az Ernst Abbe fizikussal és Otto Schott-tal kialakított együttműködése révén világhírűvé vált a gyár. A város látnivalói közé tartozik a Zeiss-planetárium.
A város híres hőállóüveg-gyártásáról, emiatt nevezik Magyarországon a hőálló üvegből készült konyhai edényeket jénai edénynek.
Közlekedés
szerkesztésKözúti közlekedés
szerkesztésA várost érinti az A4-es autópálya.
Vasúti közlekedés
szerkesztésOktatás
szerkesztésA Schiller nevét viselő egyetem alapítása az 1548-tól működő evangélikus gimnázium fejlesztésével történt. Egyetemét 1558. február 22-én nyitották meg. A 18-19. század fordulóján tanított itt Schiller, Fichte, Schelling, Schlegel és Hegel is. Ezért is nevezhető a város a német idealista filozófia és a német romantika egyik központjának. Az egyetemen tanított Friedrich Ludwig Gottlob Frege, akinek Rudolf Carnap a tanítványa volt.
Polgármesterek
szerkesztés
|
|
Látványosságok
szerkesztés- Botanikus kert
- Goethe emlékhely a botanikus kertben
- A világ első planetáriuma
- Optikai múzeum
- Filharmónia
- Kulturarena
- Volkshaus Jena – Jénai népház
Testvértelepülések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Források
szerkesztés- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- A Wikimédia Commons tartalmaz Jéna témájú kategóriát.