Józsefvárosi Színház

A Józsefvárosi Színház többször éledt újjá Józsefvárosban, a Kálvária tér 6. szám^{[m 1]} alatt. Ezen a néven 1933–1949 és 1978–1991 között működött. Az épület színházként először 1913-ban nyitotta meg kapuit, 2014 óta a Turay Ida Színház működik benne.

Története

1913. augusztus 13-án az ekkor még Baross utca 127. szám alatt Józsefvárosi Színpad néven nyílt meg Micsei F. György igazgatása alatt, de hamar megszűnt és még abban az évben mozi lett a helyén.

Józsefvárosi Színház (1933–1949)

Újra színház 1933 őszétől működött a helyiségben, az operettszerző Erdélyi Mihály igazgatása alatt, aki egy 548 férőhelyes színházzá alakította át a termet. Főleg népszerű operetteket,^{[m 2]} a gyerekeknek pedig meseoperettet játszottak. 1948-ban Kárpáti Pál lett az igazgató, de a színházat 1949-ben államosították.

Az államosítás után

A színházak államosításával egyidejűleg létrehozott Bányász Színház társulatának igazgatója Horváth Ferenc volt. Feladatául a bányavidékek színházi igényeinek ellátását jelölték meg. Első bemutatóját 1949. október 5-én Salgótarjánban tartotta, budapesti előadásainak helyszíne pedig az egykori Józsefvárosi Színház épülete volt. Műsorán prózai előadások és operettek is szerepeltek. 1950 őszén Honvéd Színház néven újjá alakult és új helyre költözött. E rövid időszakból Makláry Zoltán, Mészáros Ági, Sarlai Imre nevét őrzik a színlapok.^[1]^[2]

Amikor 1954. január 1-én megalakult az Országos Cirkusz Vállalat (OCI), a FÖNI utóda, ami keretébe tartozott a Fővárosi Nagycirkusz és a Kamara Varieté is, átalakították a régi Józsefvárosi Színház Kálvária téri helyiségét, ahol a szintén a kezelésében működő látványos kabaré-varieté műsort játszó Budapest Varieté 1954 márciusától játszott. Sikereiben nagy része volt az OCI vezetőjének, az író, költő, zeneszerző Szenes Ivánnak, és Karádi Béla rendezőnek. A kabarészínészek legjava lépett fel a Budapest Varieté műsoraiban. Az új kulturális intézmény egyik fontos célja az volt, hogy korszerűbbé és nívósabbá tegye a cirkuszok és varieték műsorát. A Budapest Varieté műsorában nagyobb teret kapott a látványosság, erősödött a karikatúra és a humor. A Budapest Varieté 1960 decemberében szűnt meg.^[3]^[4]

1962-ben a Déryné Színház otthona lett.

Bővebben: Állami Déryné Színház

Újra Józsefvárosi Színház (1978–1991)

1978-tól a Népszínház kamaraszínháza a Józsefvárosi Színház, mint tagozat és utazó társulatainak játszóhelyeként alakult újjá a színház.^[5] 1982-re a színház vezetői azt határozták el, hogy Józsefváros egyetlen színháza elsősorban az igényes, nívós szórakoztatás színpada legyen. Ezért műsorán a zenés-, bűnügyi (John Boynton Priestley: Veszélyes forduló) és vígjátékok szerepeltek.

1983-tól Józsefvárosi Színház néven az átalakult Népszínház bázisszínháza lett.^[6]

Bővebben: Budapesti Kamaraszínház#Népszínház korszak

A rendszerváltás után

1991-ben a Népszínház teljesen átalakult és Budapesti Kamaraszínház néven folytatta tovább működését. A Józsefvárosi Színház társulata más társulatokkal közösen léptek fel ezután, félig befogadószínházként, mely funkció avatása Eszenyi Enikő Leonce és Léna című első rendezésének bemutatása volt.^[7]

Bővebben: Budapesti Kamaraszínház

Bővebben: Ruttkai Éva Színház

Bővebben: Turay Ida Színház

Az épületben működő színházak

Józsefvárosi Színpad 1913, mozi volt
Józsefvárosi Színház 1933–1949-ig, ekkor államosították a színházat
Bányász Színház 1949–1950^[1]
Budapesti Varieté 1954–1960^[3]
Állami Déryné Színház 1962–1978^[8]^{[m 1]}
Józsefvárosi Színház 1978–1991^[10] (1982-ig^[11] a Népszínház kamaraszínháza)
Budapesti Kamaraszínház 1991–1998^[12]
Városi Színház 2001-2008^[13]^[14]^[15]
Ruttkai Éva Színház 2009–2013^[16]^[17]^[18]
Turay Ida Színház 2014–^[19]^[20]

Megjegyzések

↑ ^a ^b 1957-1991 között Kulich Gyula tér^[9]
↑ Kálmán Imre (A csárdáskirálynő, Ördöglovas), Fényes Szabolcs (Maya), Eisemann Mihály (Csókos asszony, Zsákbamacska), Erdélyi Mihály (Lehullott a rezgő nyárfa, Aranysárga falevél), ifj. J. Strauss (A denevér, A cigánybáró)

Hivatkozások

↑ ^a ^b Bányász Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
↑ Honvéd Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
↑ ^a ^b Budapesti Varieté Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
↑ Alpár Ágnes: A kabaré - A fővárosi kabarék műsora, 1945-1980 (297-298., 307. oldal), library.hungaricana.hu, MSZI, Budapest, 1981.
↑ L.Z.: Kilenc szeptemberi bemutató Színház a Józsefvárosban, library.hungaricana.hu, Pest Megyei Hírlap 22. évfolyam, 216. szám - 1978. szeptember 13.
↑ Takács István: Átmenetek (4. oldal), library.hungaricana.hu, Pest Megyei Hírlap 27. évfolyam, 12. szám - 1983. január 15.
↑ Metz Katalin: Színházkeresztelők és stílusjátékok - budapesti színházi levél, Új Szó 44. évfolyam, 116. szám, library.hungaricana.hu - 1991. május 20.
↑ Állami Déryné Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testület 2653_20120927_nyilt_ules_hatarozat (pdf), 6. oldal Napirend 3. pontja 1.5.9. 2012. szeptember 27.
↑ Népszínház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
↑ Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 - Képkatalógus 3/3. kötet (58269-62264. tétel, 1990) (139. oldal), library.hungaricana.hu
↑ Budapesti Kamaraszínház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
↑ Városi Színház Nonprofit Kft. Befogadó Színházi Program Archiválva 2013. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, HátsóKapu, 2013
↑ Varga Júlia: Végjáték a Városi Színházban: Repülnek?; Magyar Narancs 2002/50. (12. 12.)
↑ Ruttkai Éva Színház: kálvária után a Kálvárián Archiválva 2014. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Pepita Magazin
↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Előterjesztés a Városi Színház bérbeadására 2009. április
↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat: Beszámoló - 13. oldal, 204/2009. (V. 20.) határozat
↑ 3582_20131204_javaslat_a_Budapest_VIII.pdf, jozsefvaros.hu - 2013. december 4.
↑ Színházunkról Archiválva 2017. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, regi.turayidaszinhaz.hu - 2014. augusztus 18.
↑ Jegyzőkönyv a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal III. emelet 300-as tárgyalójában megtartott 1. rendes üléséről (32. oldal), jozsefvaros.hu - 2014. február 14.

Források

Józsefvárosi Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Takács István: …és a Józsefvárosi, library.hungaricana.hu, Pest Megyei Hírlap 26. évfolyam, 67. szám - 1982. március 20.

[név-1] 1957-1991 között Kulich Gyula tér^[9]

[2] Kálmán Imre (A csárdáskirálynő, Ördöglovas), Fényes Szabolcs (Maya), Eisemann Mihály (Csókos asszony, Zsákbamacska), Erdélyi Mihály (Lehullott a rezgő nyárfa, Aranysárga falevél), ifj. J. Strauss (A denevér, A cigánybáró)

[B1950-3] Bányász Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

[4] Honvéd Színház Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

[BV-5] Budapesti Varieté Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

[6] Alpár Ágnes: A kabaré - A fővárosi kabarék műsora, 1945-1980 (297-298., 307. oldal), library.hungaricana.hu, MSZI, Budapest, 1981.

[7] L.Z.: Kilenc szeptemberi bemutató Színház a Józsefvárosban, library.hungaricana.hu, Pest Megyei Hírlap 22. évfolyam, 216. szám - 1978. szeptember 13.

[8] Takács István: Átmenetek (4. oldal), library.hungaricana.hu, Pest Megyei Hírlap 27. évfolyam, 12. szám - 1983. január 15.

[9] Metz Katalin: Színházkeresztelők és stílusjátékok - budapesti színházi levél, Új Szó 44. évfolyam, 116. szám, library.hungaricana.hu - 1991. május 20.

[10] Állami Déryné Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

[11] Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testület 2653_20120927_nyilt_ules_hatarozat (pdf), 6. oldal Napirend 3. pontja 1.5.9. 2012. szeptember 27.

[12] Népszínház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

[13] Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 - Képkatalógus 3/3. kötet (58269-62264. tétel, 1990) (139. oldal), library.hungaricana.hu

[14] Budapesti Kamaraszínház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

[15] Városi Színház Nonprofit Kft. Befogadó Színházi Program Archiválva 2013. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, HátsóKapu, 2013

[16] Varga Júlia: Végjáték a Városi Színházban: Repülnek?; Magyar Narancs 2002/50. (12. 12.)

[17] Ruttkai Éva Színház: kálvária után a Kálvárián Archiválva 2014. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Pepita Magazin

[18] Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Előterjesztés a Városi Színház bérbeadására 2009. április

[19] Budapest Józsefvárosi Önkormányzat: Beszámoló - 13. oldal, 204/2009. (V. 20.) határozat

[20] 3582_20131204_javaslat_a_Budapest_VIII.pdf, jozsefvaros.hu - 2013. december 4.

[21] Színházunkról Archiválva 2017. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, regi.turayidaszinhaz.hu - 2014. augusztus 18.

[22] Jegyzőkönyv a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal III. emelet 300-as tárgyalójában megtartott 1. rendes üléséről (32. oldal), jozsefvaros.hu - 2014. február 14.

[m 1]

[m 2]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[9]