Marshall-szigetek
A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.
Marshall-szigetek | |||
Aolepān Aorōkin M̧ajeļ Republic of the Marshall Islands | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Forever Marshall Islands | |||
Fővárosa | Majuro | ||
é. sz. 9° 49′ 12″, k. h. 169° 17′ 24″9.820000°N 169.290000°EKoordináták: é. sz. 9° 49′ 12″, k. h. 169° 17′ 24″9.820000°N 169.290000°E | |||
Államforma | Elnöki köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Hilda Heine | ||
Hivatalos nyelv | angol, Marshall-szigeteki nyelv | ||
függetlenség | Az Egyesült Államoktól | ||
kikiáltása | 1979. május 1. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 53 127 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 215 | ||
Becsült | 56 086[2] fő (2013. július) | ||
Rangsorban | 215 | ||
Népsűrűség | 356 fő/km² | ||
GDP | 2008-as becslés | ||
Összes | 161,7 millió USD PPP: 133,5 millió USD | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 181 km² | ||
Rangsorban | 216 | ||
Időzóna | MHT (UTC+12) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | amerikai dollár (USD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | MH | ||
Hívószám | 692 | ||
Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
Internet TLD | [[..mh]] | ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Marshall-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz
szerkesztésAz állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger.
Egy részük lakatlan. A Bikini- és az Eniwetok-atoll egykor lakott volt, de ma lakatlan, mert területükön atombomba-kísérletek folytak. A legnépesebb atoll: Majuro (23 000 fő).
Az éghajlat meleg és párás, az esős évszak májustól novemberig tart. A szigetek időnként tájfuntól szenvednek. A csendes-óceáni tájfunok gyakran a Marshall-szigetek táján alakulnak ki és felerősödnek, miközben nyugat felé haladnak: a Mariana-szigetek és a Fülöp-szigetek felé.
Történelem
szerkesztésA Kr. e. 2. évezredben már lakott volt a terület. Az első európai a spanyol Alonso de Salazar volt, aki 1526-ban fedezte fel a szigeteket. A szigetcsoport nevét az 1788-ban itt járt John William Marshall brit kapitány emlékére kapta.
1885-ben német gyarmat lett.
1914-ben Japán megszállta a szigeteket, és katonai támaszpontokat létesített. Ezt jóváhagyva a Népszövetség 1920-ban felhatalmazta Japánt a szigetcsoport közigazgatására.
1944. január 31-én a Kwajalein-atollról kiindulva az amerikaiak elfoglalták a szigeteket. 1947. július 18-án megalapították a Csendes-óceáni Gyámsági Területet, és az Amerikai Egyesült Államok közigazgatása alá rendelte az ENSZ. Az USA nukleáris fegyverek tesztelésére használta a Bikini- és Eniwatok-atollokat 1958-ig. A kísérletekből hátramaradt radioaktív törmeléket a Runit-szigeten, a Kaktusz-kupola alá rakták le.
1973-ban a szigetcsoport kilépett a Mikronéziát alkotó szigetek szövetségéből. 1979 május 1-jén az USA elismerte a Marshall-szigetek alkotmányát és kormányát, Amata Kabuát elnökké választották. (Ez a nap az ország nemzeti ünnepe, az alkotmány napja.) A „Marshall-szigeteki Köztársaság” elnevezés 1982-ben vált hivatalossá. 1986. október 21-én az USA hivatalosan is 'szabadon társult' államává fogadta, függetlenedve a gyámsági területtől.
1990-ben az ENSZ megszüntette a gyámságot és elismerte független államként, majd 1991-ben felvette tagjai sorába a Marshall-szigeteki Köztársaságot.
Államszervezet és közigazgatás
szerkesztésAlkotmány, államforma
szerkesztésElnöki köztársaság
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztésPolitikai pártok
szerkesztésHagyományos értelemben vett politikai pártok még nem léteznek. A jelenlegi csoportosulásoknak nincs pártszékhelyük, vagy belső szervezetük. Inkább nevezhetők frakcióknak, érdekközösségeknek:
- „Aelon Kein Ad” párt, vezetője: Michael Kabua
- „United Democratic Party” (UDP), vezetője: Litokwa Tomeing
Elnökök
szerkesztésNév | hivatali ideje |
---|---|
Amata Kabua | 1979. május 1. – 1996. december 21. |
Kunio D. Lemari | 1996. december 21. – 1997. január 14.
Az első elnök halálát követően elnökölt ideiglenesen. |
Imata J. Kabua | 1997. január 14. – 2000. január 10. |
Kessai H. Note | 2000. január 10. - 2008. január 7. |
Litokwa Tomeing | 2008. január 7. - 2009. október 21.
Bizalmatlansági szavazással lemondatták. |
Jurelang Zedkaia | 2009. november 2. óta |
(Az első elnök írta a himnusz szövegét és zenéjét; róla nevezték el a főváros repülőterét. Felesége tervezte az állam zászlaját)
Közigazgatási beosztás
szerkesztés33 törvényhozási körzet (municipality)
Ailinginae, Ailinglaplap, Ailuk, Arno, Aur, Bikar, Bikini, Bokak, Ebon, Eniwetok, Erikub, Jabat, Jaluit, Jemo, Kili, Kwajalein, Lae, Lib, Likiep, Majuro, Maloelap, Mejit, Mili, Namorik, Namu, Rongelap, Rongrik, Toke, Ujae, Ujelang, Utirik, Wotho, Wotje
Védelmi rendszer
szerkesztésMarsahall-szigeteki Rendőrség.
Állandó hadserege nincs. Hadrafogható lakossága kb. 13 000 fő férfi és ugyanennyi nő. Az 1983-ban megszavazott társult állami szerződés értelmében az USA teljes joga és felelőssége a külbiztonság és a honvédelem biztosítása.
Külkapcsolatok
szerkesztésNépesség
szerkesztésNépességének változása
szerkesztésLakosok száma | 10 000 | 17 283 | 21 310 | 28 399 | 36 567 | 47 300 | 51 397 | 52 115 | 52 341 | 54 366 |
1862 | 1965 | 1971 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2003 | 2009 | 2023 |
Legnépesebb települések
szerkesztésEtnikai, nyelvi, vallási megoszlás
szerkesztésAz ország hivatalos nyelve az angol és a Marshall-szigeteki nyelv. A lakosság a hivatalos nyelvek mellett a helyi nyelveken beszél.
A népcsoportok megoszlása: 97% mikronéz és 3% amerikai.
90%-a a lakosságnak protestáns, 8,5%-a a katolikus egyház tagja.
Szociális rendszer
szerkesztésGazdaság
szerkesztésÁltalános adatok
szerkesztésA lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik. Fontosabb termény a kókuszdió. A kopra feldolgozása és a kézművesség képviseli az ipart. Jelentős az idegenforgalom.
Az elmúlt évtizedekben a GDP-növekedés átlagosan csak 1%-os volt a jelentős aszály miatt. Az építőiparban és a turizmusban nagy volt a visszaesés.
Adózás
szerkesztésAz adó viszonylag alacsony. A jövedelemadónak két kisebb kulcsa van (8% és 14%). A társasági adó 11,5%. Az általános forgalmi adó 6%. Az ingatlanok adómentesek.
Gazdasági ágazatok
szerkesztés- mezőgazdaság: 31,7%
- ipar: 14,9%
- szolgáltatások: 53,4%
(2004-es becslés a GDP arányában)
Mezőgazdaság
szerkesztésA mezőgazdasági termelés kis gazdaságokban koncentrálódik. A legfontosabb kereskedelmi növények: kókuszdió, kenyérfa-gyümölcs, paradicsom és sárgadinnye. A szigeten igen kevés a természeti erőforrás, ezért a behozatal jóval meghaladja az exportot.
Ipar
szerkesztésA kopra feldolgozás és a kézműipar mellett a kisüzemi ipar jellemző, amely kézművességre, valamint halfeldolgozásra specializálódott.
Kereskedelem
szerkesztésAz országra jellemző egyéb ágazatok
szerkesztésKözlekedés
szerkesztés- legjelentősebb kikötő:
- Uliga (Majuro-atoll)
- nagyobb repülőterek:
- Marshall Islands nemzetközi repülőtér MAJ/PKMJ (más néven „Amata Kabua”) (Uliga, Majuro-atoll)
- Kwajalein KWA/PKWA (Kwajalein-atoll)
- kisebb repülőterek:
- Bikini (BII)
- Eniwetok (ENT)
- Jeh (JEJ)
- Kwajalein (EAL)
- Woja (WJA)
(Összesen 15 repülőtér található az országban, de csak 4 rendelkezik betonozott kifutóval.)
- úthálózat:
- 2 028 km aszfaltozott úttest (ebből 75 km gyorsforgalmi út) (2007-es adat)
Telekommunikáció
szerkesztésHívójel prefix | V7 |
ITU zóna | 65 |
CQ zóna | 31 |
Kultúra
szerkesztésOktatási rendszer
szerkesztésKulturális intézmények
szerkesztésTudomány
szerkesztésMűvészetek
szerkesztésHagyományok, néprajz
szerkesztésGasztronómia
szerkesztésAz alapvető élelmiszerek egy része őshonos, mint a kenyérfagyümölcs, kókusz, banán, papaya, tengergyümölcsei és csavarpálma. A másik része importált, mint a rizs vagy a liszt, s melyek szintén elemi részei a helyi gasztronómiának.[3]
A halak és a tenger gyümölcsei meghatározó elemek az étkezésben. Helyi különlegesség a pálmatolvaj.[4] Az étrend szerves részét alkotja még a sertés- és baromfihús, kagyló, kókusztej, teknőshús és a japán eredetű szasimi.[5] A kenyérfagyümölcs fogyasztása jelentős mértékű ebben az országban.
Az élelmiszerimport keretében liszt, rizs, cukor és tea kerül a szigetekre, amelyek fontos kiegészítői a táplálkozásnak. Rizsből és aprított kókuszdióbélből készül az egyik marshall-szigeteki különlegesség a csukucsuk, amely ideális köretnek grillezett húsokhoz vagy pedig hallal, esetleg gyümölccsel.[6] Jelentős a kopra exportja: a kókuszdió kiszárított húsát nevezik így, amely az alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak.[5]
Az étkezések és az ételek a helyi kultúrában nagyon fontos szimbolikus jelentőséggel bírnak, ugyanis az elismerés és tisztelet kifejezőeszközei.[3] Az gyermekek első születésnapján a kemem-en is rengeteg fogás kerül felszolgálásra, és a vendégeknek is kell magukkal hozniuk ételeket saját háztartásukból.
Turizmus
szerkesztés2005-ben az Aloha Airlines kivonult több piaci területről, melynek során megszüntették járataikat a Marshall-szigetekre is. Bár a nemzetközi légitársaságok indítanak járatokat Majurora, az Aloha döntése nagy visszaesést okozott az ország turizmusból származó bevételében.
Sport
szerkesztésOlimpia
szerkesztésÜnnepek
szerkesztés- május 1. az ország nemzeti ünnepe, az alkotmány napja. (1979.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ a b Loeak, A.L.; Kiluwe, V.C.; Crowl, L. (2004): Life in the Republic of the Marshall Islands. University of the South Pacific Centre. ISBN 978-982-02-0364-8 41–50. o.
- ↑ Malcomson, S.L. (1990): Tuturani – A Political Journey in the Pacific Islands. Poseidon Press. ISBN 978-0-671-69209-4 82. o.
- ↑ a b 22 THINGS TO KNOW BEFORE YOU GO: THE MARSHALL ISLANDS (roadsandkingdoms.com)
- ↑ MARSHALLESE CHUKUCHUK (RICE BALLS IN COCONUT) (INTERNATIONAL CUISINE)
Források
szerkesztés- A Marshall-szigetek hivatalos honlapja
- Történelmi események időrendben (angolul)
- CIA - World Factbook Archiválva 2010. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Világ országai, Agát Kft. (TOP-O-GRÁF), ISBN 963-9222-96-8