Janja Lipa

település Horvátországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. január 16.

Janja Lipa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik.

Janja Lipa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségKutenya
Jogállásfalu
Irányítószám44321
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség152 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 54″, k. h. 16° 59′ 08″45.448333°N 16.985556°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 54″, k. h. 16° 59′ 08″45.448333°N 16.985556°E
SablonWikidataSegítség

Sziszek városától légvonalban 48, közúton 63 km-re, községközpontjától 21 km-re keletre, a Pakra-folyó és a Bijela-patak mentén fekszik. Egyutcás település, melynek házai a nyugat-keleti irányú főutca mentén sorakoznak.

Története

szerkesztés

A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Janja Lipa” néven szerepel. A településnek 1857-ben 237, 1910-ben 579 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 206 lakosa volt.

Népesség

szerkesztés
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
237 289 326 462 546 579 559 571 541 548 472 405 356 335 275 206

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falutól délre emelkedő dombon fekvő temetőben található. A kápolna a 18. században már állt. Kisméretű, négyszög alaprajzú épület, melynek homlokzata elé fából készült nyitott előteret ácsoltak. Fölötte áll a fából ácsolt, piramisban végződő harangtorony.
  • A népi építészet védett emléke a 34. szám alatt álló fa lakóház.

További információk

szerkesztés