Japán tiszafa
A japán tiszafa (Taxus cuspidata) a tiszafafélék (Taxaceae) családjában a névadó tiszafa (Taxus) nemzetség egyik faja.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_Taxus_cuspidata.jpg) Nagano prefektúrában, Jamagata mellett
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Japán tiszafa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Japán tiszafa témájú médiaállományokat és Japán tiszafa témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése
szerkesztésJapánban, Kína északkeleti és Oroszország délkeleti részén, valamint a Koreai-félszigeten honos,[1]
Megjelenése, felépítése
szerkesztésEredeti élőhelyén nagy bokor vagy fa.
Csak kevéssé fényes, sötétzöld leveleinek hegye meglehetősen tompa.
Magköpenye (az arillusz) piros.
Életmódja, termőhelye
szerkesztésÖrökzöld. Fagytűrő. Tűlevelei télen vörösesbarnára színeződnek.
Igénytelen. Leginkább félárnyékban érzi jól magát, de napon és árnyékban is jól fejlődik. A talajra sem érzékeny; meszes talajon is jól megél.[2]
Felhasználása
szerkesztésTöbbfelé ültetik dísznövénynek, az ezredforduló óta Magyarországon is. Mivel a metszést jól tűrő, az alapfaj (T. cuspidata var. cuspidata) könnyen sövénnyé nyírható. Ugyanezen okból bonszaijá (makrobonszai) is jól nevelhető. A kertészetekben többnyire az alapfaj kapható, valamint terülő változata:[1]
- T. cuspidata var. nana.[3]
Sárgászöld levelű változatai is ismertek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b CityGreen.hu
- ↑ Taxus cuspidata - Japán tiszafa. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Taxus cuspidata 'Nana' – Terülő japán tiszafa
Források
szerkesztés- IUCN Red List: Japanese Yew
- Józsa: Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 188. old.
