Jarocin

Jarocin (kiejtése [ja'rɔʨin], németül Jarotschin) város Lengyelország központi részén, az ugyanilyen nevű járás (Powiat Jarociński) székhelye Nagy-lengyelországi vajdaságban. Lakossága 25 805 fő (2004).

Jarocin
Városháza
Jarocin címere Jarocin zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Nagy-lengyelországi
Járás	jarocini
Rang	város
Alapítás éve	1257
Irányítószám	63-200
Körzethívószám	+(48)62
Rendszám	PJA
Testvérvárosok	Lista Hatvan Libercourt Veldhoven Schlüchtern Oleksandriia Korkuteli Opoczno
Népesség
Teljes népesség	26 399 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1 839,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 58′, k. h. 17° 30′51.966666666667, 17.5
Jarocin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jarocin témájú médiaállományokat.

Története

Kr. e. 1800: Jarocin jelenlegi területén vadászattal és pásztorkodással foglalkozó törzs lakott.

1257-ben Boleszlav poznani herceg a Zaremba nemzetségből szrámazó Janko-nak adományozta a jarocini uradalmat. Ezzel Jarocin a legrégebbi magántulajdonban levő város Lengyelországban. Másfélszáz év múlva a város gyors fejlődésnek indult, mivel a Wrocławból Toruńba illetve a Poznańból Kaliszba vezető utak kereszteződésénél helyezkedett el. Ebben az időben a város lakosságának több mint fele sziléziai német.

1661-ben a város a Radolinski család birtokába került át (ez a régi nemesi Koszutski család mellékága), és az ő tulajdonuk maradt egészen 1945-ig. 1793–1807 között Lengyelország felosztása után a város Poroszországhoz került, utána 1815-ig a varsói hercegséghez tartozott. Ekkor Jarocin ismét Poroszországhoz került (Poznani tartomány) és ott is maradt 1918-ig. 1850 után a város az ipar betelepedésével gyorsan fejlődött. 1875-ben fontos vasúti csomóponttá válik. 1889-ben a német igazgatási reform során megalakult a jarocini járás. Az első világháborúig felépültek a gázművek, csatornaművek, a vasúti pályaudvar villanyvilágítást kapott.

1918. november 8-án kitört a lengyel felkelés a német uralom ellen. Jarocinban megalakult a poznani tartomány első katonai tanácsa. A német szabadcsapatok elleni harcban öt jarocini katonai alakulat vett részt. 1920-as években a lengyel lakosság pogromokat szervezett a zsidók ellen.

1939 szeptembere és 1945 januárja között Jarocin a német birodalom részét képezte. A náci kormányzat sok lengyelt elűzött, helyettük német telepeseket hoztak a Baltikumból, Volhíniából és Bukovinából. 1943-ra a város lakosságának 35%-a német volt. 1945-ben a várost elfoglalták a szovjet csapatok. A nemzetiszocialista diktatúrát a kommunista váltotta fel.

1960 és 1975 között gyors iparosítás, úz üzemek létesítése: bútorgyártás, famegmunkálás, ruházati- és gépipari gyárak. 1975-ben Jarocin elvesztette járási székhely rangját, amelyet csak 1999-ben kapott vissza.

Látnivalók

• városháza, barokk és klasszikus stílusban, 1804 körül
• Szent Márton temploma, gótikus és barokk stílusú, első említése 1257-ből, többször átépítették (utoljára a tornyot 1838-ban)
• Krisztus Király temploma, barokk, a 18. század eleje
• A Radolinski hercegek kastélya, 1847 – 1853 között épült Tudor-stílusban Friedrich August Stüler tervei alapján; ma városi könyvtár és a poznani egyetem fiókintézménye
• Régi kastély a kastélyparkban, eredetileg gótikus, 1450 körül építették, a 18. század végéig ez volt a birtokosok székhelye, ma múzeum
• Szent György kórházi templom romja, 1516 körül épült, 1833 óta romos állapotban
• Vasúti pályaudvar 1870 – 1875, újgótikus, az egykori poznani tartomány utolsó változatlan formában fennmaradt porosz pályaudvara.

Híres emberek

• Stanisław Taczak, az 1918-19-es lengyel felkelés tábornoka, 1874. április 8-án született Jarocin mellett Mieszkówban
• Elisabeth Schwarzkopf, (1915–2006) opera-énekesnő

Testvérvárosok

• Libercourt, Franciaország
• Veldhoven, Hollandia
• Hatvan, Magyarország
• Schlüchtern, Németország
• Olekszandria, Ukrajna

Hivatkozások

• Jarocin honlapja

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jarocin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.