Javier Pérez de Cuéllar
Javier Pérez de Cuéllar (Lima, 1920. január 19. – Lima, 2020. március 4.) perui politikus.
Javier Pérez de Cuéllar | |
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 5. főtitkára | |
Hivatali idő 1982. január 1. – 1991. december 31. | |
Előd | Kurt Waldheim |
Utód | Butrosz Butrosz-Gáli |
Peru 135. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 2000. november 22. – 2001. július 28. | |
Előd | Federico Salas Guevara Schultz |
Utód | Roberto Enrique Dañino Zapata |
Született | 1920. január 19.[1][2][3][4][5] Peru, Lima |
Elhunyt | 2020. március 4. (100 évesen)[6][7][5][8] Lima[9] |
Sírhely | Presbítero Matias Maestro |
Párt | Union for Peru (1994–2004) |
Házastársa | Yvette Roberts-Darricau |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái |
|
Vallás | katolicizmus |
Díjak |
|
Javier Pérez de Cuéllar aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Javier Pérez de Cuéllar témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésTanulmányait a San Marcos Állami Egyetemen, valamint a Limai Katolikus Egyetemen végezte.
1940–1944 között a Perui Külügyminisztérium munkatársa volt. 1944–1946 között Párizsban, 1946–1961 között pedig Londonban, La Pazban, Rio de Janeiróban nagykövetségi első titkár volt, majd riói konzullá választották. 1946-ban részt vett az ENSZ Közgyűlésében, mint a perui küldöttség tagja. 1961–1963 között a Külügyminisztérium jogi és személyzeti főosztályának vezetője volt. 1962–1964 között nagyköveti rangban adminisztratív, protokollügyi és politikai igazgató volt. 1962–1963 között a Diplomáciai Akadémián nemzetközi jogot, 1963–1964 között pedig a Légierők Akadémiáján nemzetközi kapcsolatok elméletet tanított.
1964–1966 között berni nagykövetként dolgozott. 1966–1969 között a Külügyminisztérium állandó titkár-helyettese, majd főtitkára volt. 1968–1969 között a kelet-európai országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok bizottságának elnöke volt. 1969–1971 között moszkvai, varsói nagykövet volt. 1971–1975 között állandó ENSZ-képviselő volt. 1975–1977 között az ENSZ főtitkárságának különleges megbízottja volt Cipruson. 1978–1979 között caracasi nagykövetként dolgozott. 1979–1981 között az ENSZ főtitkár-helyettese volt. 1982–1986 között ENSZ főtitkár volt. 1995-ben köztársasági elnök-jelölt volt, majd Egység Peruért néven pártot alapított. 1999 óta a NOB etikai bizottságának tagja. 2000 és 2001 között miniszterelnök és külügyminiszter volt.
Magánélete
szerkesztésNős, felesége Marcela Temple. Egy fiuk és egy lányuk született.
Díjai
szerkesztés- Olof Palme-díj (1989)
- Asturias-díj, az Onassis-alapítvány díja (1990)
Művei
szerkesztés- A diplomáciai jog kézikönyve (1964)
- Recognition of States and Goverments (1964)
Lásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ MAN IN THE NEWS: Javier Perez de Cuellar; UNANIMOUSLY, THE U.N.'S MAN, 1986. október 11. (Hozzáférés: 2019. szeptember 3.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Javier Pérez de Cuéllar: Diplomático falleció este miércoles a los 100 años. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Falleció a los 100 años Javier Pérez de Cuéllar, exsecretario general de la ONU. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Who's Who in France (francia nyelven)
- ↑ CNN. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Robert D. McFadden: Javier Pérez de Cuéllar Dies at 100; U.N. Chief Brokered Peace Pacts (angol nyelven), 2020. március 6. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
Források
szerkesztés- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002, CD-ROM (Biográf Kiadó, 2002) ISBN 963-8477-64-4
További információk
szerkesztés- PERU - EMBEREK
- http://www.tippnet.rs/jopajtas/pdf07/Jp_06.pdf[halott link]
- http://members.chello.hu/szalax/ensz_fotitkar.htm Archiválva 2010. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben