Jean Jaurès

Jean Jaurès, teljes nevén Auguste Marie Joseph Jean Léon Jaurès (Castres, 1859. szeptember 3. – Párizs, 1914. július 31.) a francia korai szocializmus egyik legjelentősebb politikusa, humanista és egyben filozófus is volt. Kiváló szónokként kiállt a „gyengébbek” védelmében, így feltűnt a bányászsztrájkok és a Dreyfus-per során is. 1914-ben – háborúellenessége miatt – merénylet áldozata lett.

Jean Jaurès
Született	Auguste Marie Joseph Jean Léon Jaurès 1859. szeptember 3. Castres
Elhunyt	1914. július 31. (54 évesen) Párizs
Állampolgársága	francia
Házastársa	Louise Bois
Foglalkozása	politikus professzor újságíró író történész riporter
Tisztsége	a francia nemzetgyűlés tagja (1893. január 8. – 1898. június 1.) elnök (1902–1905, Szocialista Párt) a francia nemzetgyűlés tagja (1902. június 1. – 1914. július 31.)
Iskolái	École normale supérieure Lycée Louis-le-Grand Collège Sainte-Barbe
Kitüntetései	Concours général filozófiatanári szakvizsga
Halál oka	emberölés
Sírhelye	Panthéon (2, 1924. november 23. – ) Chaudun (1, 1914 – 1924. november 23.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Jaurès témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Származása, tanulmányai és korai pályafutása

Jean Jaurès 1859. szeptember 3-án született Castres-ban, egy polgári család gyermekeként. Kiváló tanuló volt. 1878-ban a felvételi vizsga legjobb eredményével lépett be az École normale supérieure tanárképző főiskolába és 1881-ben a harmadik legjobb eredménnyel vették fel filozófiatanárnak az agrégation országos vizsgán. 1881-től Albi gimnáziumában filozófiát tanított és öt évvel később összeházasodott Louise Bois-val. A politika 25 éves korában keltette fel az érdeklődését. 1885-ben – a republikánus párt színeiben – megválasztották Castres képviselőjének. 1889-ben azonban veszített a carmaux-i kerületi választásokon és Toulouse-ban újrakezdte a tanítást. Három évvel később – a „De la réalité du monde sensible” (Az érzékelhető világ valósága) címmel írt tézisének köszönhetően – a filozófia doktora lett. Ezt követően megírta a terjedelmes „Histoire Socialiste de la Révolution Française” (A francia forradalom szocialista története) című művét. 1890-ben képviselőként indult a helyhatósági választásokon.

Szocialista politikusként

1892-ben a carmaux-i bányászsztrájk rádöbbentette a munkásosztály nehéz helyzetére és a szocializmus híve lett. A munkások támogatásának köszönhetően megválasztották Carmaux bányaváros képviselőjének. Ezt a tisztséget 1893-tól haláláig töltötte be (az 1898 és 1902 közötti időszak kivételével). Ezt követően ugyancsak közbelépett az üvegipari munkavállalók carmaux-i sztrájkja alkalmával. Ekkor egy újabb – a munkavállalói szövetkezet irányítása alatt álló – üveggyár létrehozását javasolta. Ennek megalapítására 1896-ban került sor Albiban. Jaurès számos cikkben a szocializmus védelmére kelt, amelyeket a Dépêche de Toulouse-ban és a L'Humanité-ben publikált. Utóbbi lapot ő alapította 1904-ben.

A kapitalizmussal szemben is meglehetősen kritikus volt és a következő kijelentést tette:

A kapitalizmus magában hordozza a háborút, mint a felhő a vihart. (Jean Jaurès a kapitalizmusról)

A Dreyfus-per során Alfred Dreyfus védelmére sietett és minden energiáját az ügy szolgálatába helyezte. A zsidóságról így nyilatkozott:

Nincsenek előítéleteim a zsidósággal szemben. Talán inkább irányukban vagyok elfogult, mivel közülük hosszú ideje számos kiváló barátra tettem szert, akik számomra kétségtelenül kedvező képet nyújtanak az izraelita nép egészéről. (Jean Jaurès a zsidóságról)

Munkássága során az egyik legjelentősebb ellenfele az ugyancsak szocialista Jules Guesde volt. 1905-ben aktívan részt vett a két francia szocialista párt fúziójában, amelyből létrejött a Nemzetközi Munkásszövetség Francia Szekciója (S.F.I.O) nevű szocialista párt. Emellett elősegítette a munkások egységét az Általános Munkásszövetséggel (C.G.T) is és a pártok, valamint a szakszervezetek közötti párbeszéd híve volt.

Jean Jaurés

Halála

Jaurès hitt az eszméiben. Mélységesen békepárti nézetei népszerűtlenné tették az első világháború előestéjén. Látnokként hirdette 1914-ben:

Ha a háború kitör, borzalmas lesz, és elképzelhetetlen méreteket ölt. Először válik általános világháborúvá, amely elborít minden kontinenst… Bolygónk piroslik majd a kiontott vértől. (Jean Jaurès az első világháborúról)

A népek közötti megbékélés támogatását Jaurès ellenségei hazaárulásnak tekintették és meggyilkolására buzdítottak. 1914. július 31-én Raoul Villain a párizsi Café du Croissant nevű kávéház ablakához sétált, és a kávéház ablakán keresztül, két revolverlövéssel meggyilkolta a bent tartózkodó Jaurést. Villain azt nyilatkozta, hogy csak a „haza ellenségét akarta eltávolítani”. A Jaurès-gyilkosságot követő napon plakátok jelentek meg az általános mozgósításról egész Franciaországban.

A gyilkost 1919-ben a francia esküdtszék felmentette, de 1936-ban, a spanyol polgárháború idején Villain a köztársaságiak kezére került, akik kivégezték.

Halálának tizedik évfordulóján, 1924-ben, Jaurès földi maradványait a Panthéonba szállították, ahol az ország legkiemelkedőbb személyiségei között helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

• Nevét viseli Párizsban a Jaurès metróállomás, és a Montmartre 146 alatt, a Café du Croissant falán emléktábla is őrzi emlékét.
• Részben róla, részben merénylőjéről szól Móra Ferenc Nagyemberítlenség című írása (megjelent az Ezek az évek 1914-1933 című kötetben).

Magyarul

• A társadalom fejlődésének törvényei. Jaurès és Lafargue vitája az idealista és materialista történeti felfogásról; Népszava, Bp., 1907
• Georges Jean–Silber Longuetː Azev, Harting és társai. Terroristák és rendőrkémek. 1-2. köt.; bev. Vladimir Burzev, előszó Jean Jaurès, ford. Ormos Ede; Népszava, Bp., 1909
• A társadalom fejlődésének törvényei. Jaurès és Lafargue vitája az idealista és materialista történeti felfogásról; ford. Holló Jenő; Szocialista-Kommunista Munkások magyarországi pártjának kiad., Bp., 1919
• Válogatott beszédek és írások; vál., bev., jegyz. Jemnitz János, ford. Székely Andorné; Kossuth, Bp., 1973

Források

• Linternaute Encyclopédie: Jean Jaurès(franciául)
• Histoiredumonde.net: Jean Jaurès(franciául)
• Harvey Goldberg: The Life of Jean Jaures, 245. oldal(angolul)
• Változó Világ: Politikai gyilkosságok a 20. században
• Gilles Candar: Jaurès et l’antisémitisme, Jaures.info(franciául)

További információk

• Kunfi Zsigmond: Jaurès. Az emberiség és a szocializmus nagy halottja; Népszava, Budapest, 1921
• Fejtő Ferenc: Jean Jaurès; Esztergályos János, Budapest, 1937 (A szocialista tudás könyvtára)
• Lajtor László: Jaurés, a béke hőse; Faust Imre, Budapest, 1937
• Jordáky Lajos: A francia szocializmus három nagy alakja. Lafargue, Guesde, Jaurès; Szociáldemokrata Párt, Budapest, 1943
• Jordáky Lajos: A tudományos szociálizmus Franciaországban. Lafargue, Guesde, Jaurès; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1945
• Sós Endre: Három mártír; Officina, Budapest, 1945 (Officina. Új sorozat)
• Jemnitz János: Jaurès; Akadémiai, Budapest, 1970 (Életek és korok)