Jeanplong József

Jeanplong József (Pancsova, Torontál vármegye, 1919. április 2. – Budapest, 2006. október 20.) egyetemi tanár, biológus, botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Jeanpl.”.

Jeanplong József
Életrajzi adatok
Született	1919. április 2. Pancsova
Elhunyt	2006. október 20. (87 évesen) Budapest
Ismeretes mint	botanikus biológus

Életpályája

Jeanplong József (†1959) középiskolai tanár és Marton Paula (†1958) tanítónő gyermekeként született. Felesége 1957-től Győrffy Ilona az MTA Elméleti Fizikai Kutatóintézete tudományos munkatársa. Fia: Jeanplong József (1959–) és Jeanplong Ferenc (1960–).

Az elemi és középiskolát Szombathelyen végezte. 1943-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerzett földrajz-természetrajz szakból tanári oklevelet. 1947-ben avatták bölcsészettudományi doktorrá. 1950 októberétől az Agrártudományi Egyetem Növénytani Tanszékének oktatója, adjunktusi, majd docensi beosztásban. 1971-ben készült disszertációja "A Rába ártéri rétek, legelők ökológiai, cönológiai és hozamvizsgálata" alapján nyerte el a biológiai tudomány kandidátusa címet.

1981-ben ment nyugdíjba, de nyugdíjbavonulása után még 18 évig aktívan részt vett a tanszék oktató és kutató munkájában.

Vas megye közgyűlése 1991-ben Gáyer Gyula-emlékplakettel és oklevéllel tüntette ki a megye területén végzett botanikai kutatási eredményeinek elismeréseként, és még ez évben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a dr. honoris causa (tiszteletbeli doktor) címet adományozta részére.

Budapesten hunyt el 87 évesen, 2006. október 20-án.

Munkássága

Botanika iránti érdeklődését Soó Rezső professzornak és Visnya Aladár múzeumigazgatónak köszönhette. Már egyetemi éveiben feldolgozta Vas, Sopron és Moson vármegyék edényes virágtalan és virágos növényeit, majd vizsgálatait kiterjesztette a Magyar Alpok és a Kisalföld növénytársulásaira is. Később érdeklődése a florisztika, elsősorban a Nyugat-Dunántúl növényföldrajzi térképezése, valamint legelők, rétek ökológiai és cönológiai vizsgálata felé fordult. Tímár Lajos vezetésével részt vett a Tisza- ártér növényföldrajzi térképezésében (Szolnok és Szeged között, 1951–1954), majd a Gödöllő környéki és nyugat-magyarországi vetési és pillangós gyomtársulásokat tanulmányozta (1950-es évek vége). Vietnámi tanulmányútja során a tengerparti mangrove-övet, a szavannák, a monszunerdők, a hegyi esőerdők növényvilágát és a magashegyi gyomnövénytársulásokat vizsgálta. Vietnámi gyűjtéséből új nemzetségű és fajú liliomfélét írt le (Halongia purpurea). Jelentős eredményeket ért el a Rába-völgyi rétek, legelők ökológiai, cönológiai és hozamvizsgálata terén. Nevéhez a trópusi botanika c. tantárgy bevezetése a magyarországi egyetemi oktatásba és az első ilyen témájú hazai tananyag elkészítése. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű, úttörő munkát végzett Carolus Clusius (1526–1609) nyugat-magyarországi füvészeti tevékenységének feltárásával.

A Magyar Biológiai Egyesület (1951-től) és a Természettudományi Társulat tagja (1954-től). A GATE tb. doktora (1992-től). Gáyer Gyula-emlékplakett tulajdonosa 1992-től.

Főbb munkái

• Adatok Vas vármegye flórájához (Borbásia, 1941)
• A Rába balparti síkjának növényföldrajzi viszonyai a Pinkától az Ikváig. Egy. doktori értek (Budapest, 1947)
• Adatok és összehasonlító vizsgálatok Nyugat-Magyarország szántóföldi gyomviszonyainak ismeretéhez (ATE Mezőgazdaság-tudományi Karának Évkönyve. 1951. Budapest, 1952)
• A kenaf – Hibiscus cannabinus L. – gyomviszonyai az 1952. évi vizsgálatok tükrében (Botanikai Közlemények, 1954)
• Ökológiai vizsgálatok a gödöllői egyetemi tangazdaság babatpusztai legelőjén. Máthé Imrével (ATE Agronómiai Kar kiadványa. Gödöllő, 1954)
• Évelő pillangósok gyomcönológiai viszonyai Szombathely környékén (ATE Agronómiai Kar kiadványa. Gödöllő, 1955)
• Flóraelemek szerepe a flórahatárok megvonásában Északnyugat-Dunántúlon. – Lamium orvala a Pilis-hegységben. 2 táblával, 1 táblázattal. Bodnár Bélával, Priszter Szaniszlóval (Botanikai Közlemények, 1956)
• Növénytan. Egyetemi jegyzetek (Budapest, 1958)
• Cönológiai vizsgálatok lucernatáblában állandó négyzetek alkalmazásával, Gödöllő mellett. 1–2 (Növénytermelés, 1958)
• Új előfordulási adatok a Transdanubicum és az Eupannonincum flórájának ismeretéhez (Vasi Szemle, 1958)
• Érdekes gyomnövénytársulás az őrség nyugati részén (Botanikai Közlemények, 1959)
• Vázlatok a Rába határvidéki árterének rétjeiről. 6 táblázattal (Botanikai Közlemények, 1960)
• A Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. Horváth Ernővel (Vasi Szemle, 1962)
• A Simazin ökológiai-élettani hatása a kukoricára és gyomnövényeire. Horváth Imrével, Szász Kálmánnal (Kukoricatermesztési kísérletek. 1958–1960. Budapest, 1962)
• Vietnám őserdői és szavannái (Élővilág, 1963)
• Prospection des types biologiques présentés par quelques association végétales au Viet-Nam du Nord (Acta Botanica, 1965)
• Gyomcönózis-vizsgálatok pillangós vetésekben Nyugat-Magyarországon (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1965)
• A növényvilág kutatásának mai helyzete Dél- Burgenlandban, kapcsolatok Vas megyével (Vasi Szemle, 1967)
• Rába ártéri rétek-legelők ökológiai-, cönológiai- és hozamvizsgálata. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1969)
• Pántlikafüves állományok cönológiai és hozamviszonyai a Rába árterén (Agrártudományi Egyetem Közleményei, 1969)
• Nouveau genre et nouvelle espece dans la flore du Nord-Vietnam: Halongia purpurea (Acta Botanica, 1970)
• Új adatok Északnyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. 1–4 (Vasi Szemle, 1972, 1983, 1991 és 1999)
• Étude de la végétation des mauvaises herbes du Nord-Vietnam (Botanikai Közlemények, 1973)
• Clusius, a botanikus. Hortobágyi Tiborral (Vasi Szemle, 1973)
• Megemlékezés Carolus Clusius születésének 450 éves évfordulójára (Botanikai Közlemények, 1976)
• Gödöllő és közvetlen környékének növényvilága (Gödöllő és vidéke természetvilága. Gödöllő, 1977)
• Rendellenesség a citrom termésében. – A Clusiusról elnevezett taxonok és elterjedésük (Botanikai Közlemények, 1979)
• Agrobotanika. Többekkel (2. átdolgozott és bővített kiadás 1980)
• Az angolperje és rokonai. Liliomfélék–pázsitfűfélék. 10. füz. Heszky Lászlóval (Magyarország kultúrflórája. Budapest, 1980)
• Vas megye botanikai kutatásának helyzete az utóbbi 100 év folyamán (Alpokalja természeti képe, 1981)
• Gáyer Gyula természettudományi munkássága (Vasi Szemle, 1983)
• Clusius in Westpannonien. Beziechungen zu Boldizsár Batthyány und István Beythe (Fungorum in Pannonies observatorum brevis Historia ex Codex Clusii. Díszkiadás. Szerk. is. Budapest–Graz, 1983)
• Visnya Aladár természettudós; gyűjt., a bibliográfia Jeanplong József, Vértesi Péterné; BDMK, Szombathely, 1986 (Vasi életrajzi bibliográfiák)
• Jelentősebb hasznosítható réttársulások az Alpokalja Vas megyei részén (Praenorica folica historico-naturalia, 1987)
• Megemlékezés Stephan Aumüller biológusról (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1991)
• Kiegészítő adatok Stephan Aumüller életrajzához és munkásságához (Praenorica folica historico-naturalia, 2001)

Források

• Szent István Egyetem [1]
• Bartha Dénes–Kovács J. Attila: Egy nyugat-dunántúli botanikus: Jeanplong József munkássága (Vasi Szemle, 2000)
• Névpont [2]