Jeff Hanneman
Jeffrey John "Jeff" Hanneman (Oakland, Kalifornia, 1964. január 31. – Hemet, Kalifornia, 2013. május 2.[1]) amerikai zenész, leginkább a Slayer nevű thrash metal együttes alapítójaként és gitárosaként ismert. Los Angelesben nőtt fel.
Jeff Hanneman | |
Jeff Hanneman, 2009 | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Jeffrey John Hanneman |
Született | 1964. január 31. Oakland, Kalifornia, USA |
Elhunyt | 2013. május 2.[1] (49 évesen) Hemet |
Sírhely | Pacific View Memorial Park |
Iskolái | Jordan High School |
Pályafutás | |
Műfajok | thrash metal, heavy metal, speed metal, hardcore punk |
Aktív évek | 1981-2013 |
Együttes | Slayer |
Hangszer | gitár |
Tevékenység | zenész, dalszerző |
Kiadók | American |
IPI-névazonosító | 00126998823 |
Együttesének weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeff Hanneman témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leginkább a punkzene volt rá hatással, amire azt mondta Hanneman, hogy ez a stílus késztette a Slayert arra, hogy gyorsabb és agresszívebb zenét készítsenek. Hanneman minden Slayer-albumra írt számot, gyakorlatilag az összes híres Slayer-számban része volt vagy szövegileg, vagy zeneileg. Ilyen számok a "Raining Blood", a "War Ensemble", a "Seasons in the Abyss" és az "Angel of Death", amelyeket a zenekar minden koncertjén eljátszanak.
Pályafutása
szerkesztésLong Beachen nőtt fel, veterán családban: édesapja Normandiában harcolt a második világháborúban, bátyjai pedig Vietnámban; így a háború gyakran volt beszédtéma az asztalnál. A háborús filmek népszerűek voltak abban az időben, és Hanneman gyakran csatlakozott testvéreihez tank- és repülőgépmodelleket készíteni vagy színezni. Érdeklődése a háborúhoz és a katonai történelemhez neveltetésének tulajdonítható.[2] A háborús témák megjelennek a dalszövegeiben is, jó példa erre az "Angel of Death".
Hanneman akkor találkozott Kerry Kinggel, amikor King meghallgatásokat tartott egy zenekar alapításához. A próba zenélés után beszélni kezdtek és Iron Maiden-, valamint Judas Priest-dalokat játszottak. A Slayer akkor született, mikor Hanneman megkérdezte Kinget, hogy alapítsanak-e egy közös zenekart, erre King így válaszolt: „B*ssza meg, igen!”[2] 1982-ben, Hannemannek, Dave Lombardónak, és a Suicidal Tendencies gitárosának, Rocky George-nak volt egy közös punkprojektje, amit "Pap Smear"-nek neveztek el. Amikor Pap Smear stúdiózni mehetett, a Slayer menedzsere, Rick Rubin nem engedte el Hannemant, ugyanis szerinte „ilyenek miatt bomlanak fel zenekarok”.[2]
1997-ben, Hanneman elvette Kathrynt,[3] akivel az 1980-as évek elején ismerkedett meg. Gyermekük nem született. A pár Los Angelesben lakott, 40 percre King lakásától.[2] Kathryn otthon szokott maradni, amikor a Slayer turnézik; Hanneman azt állítja, hogy amikor hazaérkezik turnék végén, felesége „újra új neki”. Kathryn húsz év alatt kétszer volt turnézni a zenekarral.[3]
Hanneman és a Slayer énekese, Tom Araya egy időben kokainnal és pirulákkal éltek.[3] Úgy döntöttek leállnak a drogozással, ugyanis rájöttek, hogy „ez csak halálhoz vezethet, vagy rosszabbhoz, túl messzire mentünk.” Mind Hanneman, mind Araya visszafogják magukat, ha sörivásról van szó.[3] Hanneman az Oakland Raiders szurkolója.
Érdekeltsége háborús témában
szerkesztésHannemant érdekelték a német háborús ereklyék, a náci Németország több dalszövegében is szerepel. Az érdeklődést apja keltette fel benne, aki egy medált adott neki, amit egy halott német katonától vett el.[4] Legértékesebb érme egy lovagkereszt, amit egy Slayer-rajongótól vett ezer dollárért.[4] Amikor a Motörheaddel turnéztak, Hanneman tudomást szerzett arról, hogy Lemmy, a Motörhead énekese is gyűjti a II. világháborús ereklyéket.[2]
Az "Angel of Death" szövege – amit Hanneman írt – miatt sok ember képzelte azt a Slayerről, hogy náciszimpatizánsok.[5] Hanneman így védekezett: „Nem kell beletennem a szövegbe, hogy egy rossz ember volt, ezt mindenki tudja. Ezt nem kell a szádba rágni.”[2] A zenekar többször is kijelentette, hogy nem náciszimpatizánsok, csupán a téma érdekli őket.[6]
Stílus és hatások
szerkesztésHannemant elsősorban a korai heavy metal és a punk befolyásolta,[2] ami meglátszik a Slayer 1996-os Undisputed Attitude című albumán is. Hanneman és King gitárszólói "vadul kaotikusnak",[7] és "csavarosan zseniálisnak" vannak leírva.[8] Korai albumoknál, mint a Hell Awaitsnél, és a Reign in Bloodnál a "siránkozó stílus" és a "dal áldozatainak a sikolyát utánzó szólók" voltak a jellemzőek.[7][9] A South of Heaven már több "technikás" gitárriffet tartalmazott. Hanneman és King együtt tizedikek lettek a Guitar World Minden idők 100 legjobb heavy metal gitárosa listán.[10]
Dalszövegek és zene
szerkesztésHanneman írta a zenéjét a zenekar legnépszerűbb dalainak, mint például a "South of Heaven", a "War Ensemble", a "Raining Blood", az "Angel of Death", a "Mandatory Suicide", és a "Seasons in the Abyss", amelyeket a Slayer minden koncertjén eljátszanak. Kedvenc albuma a Reign in Blood, és elmondása szerint nagyon élvezi eljátszani a "Raining Blood"-ot, és az "Angel of Death"-et.[2] A zenekar összes albumához hozzájárult mind szövegileg, mind zeneileg, ezzel partnerséget kialakítva Arayával. Ez a partnerség többször beárnyékolja King kreativitását.[5]
Az új anyag elkészítésekor először a zenét írják meg, után következik a szöveg.[2] Hanneman gyakran ír otthonában riffeket, amiket többsávosan vesz fel, és dobgépet használ hozzá. Ezután kikéri zenekar társai véleményét; King és Lombardo teszik a javaslatokat a változtatásokra. A zenekar először a riffet játssza el, hogy fel legyen építve a dal struktúrája, és utána írják meg a szöveget és a szólókat.[2]
Felszerelése
szerkesztésAmikor turnéztak, Hanneman hat gitárt vitt magával, mindegyiket különbözőre hangolva. A korai albumok mint a Haunting the Chapel – Divine Intervention D#-re vannak hangolva, míg a későbbi albumok, mint a Diabolus in Musica – Christ Illusion változóan vannak hangolva. Az első album, a Show No Mercy hagyományosan van hangolva, miközben a koncerteken, 1984 óta, D#-re vannak hangolva a dalok. Több gitárt is visz magával, annak érdekében, hogy legyen még, ha esetleg a húrok elpattannának, vagy a gitár elromlana.[3]
- Gitárok
- ESP Jeff Hanneman Signature.[11]
- Jackson Custom Shop Soloist 2 EMG pick-up-al
- EMG 81/85 pick-upok EMG SPC Mid-Boost áramkörrel
- Kahler hidak
- D'Addario .009-.042 húrok
- Effektek
- Shure Wireless System,
- Dunlop Crybaby From Hell Wah-Wah Pedal
- Eventide H3000S Harmonizer
- MXR Super Comp
- MXR Smart Gate
- MXR 10 band EQ
- Monster kábel
- Erősítők
- Ital
Halála
szerkesztésJeff Hanneman már 2011 óta egészségügyi problémákkal küszködött, mert egy pókcsípés következtében szervezetét húsevő baktérium támadta meg, így turnékat és koncerteket is le kellett mondania.[12] 2012-ben Tom Araya Jeff felépüléséről nyilatkozott, azonban 2013 februárjában Kerry King már azt mondta, hogy Hanemann egészségi állapota miatt továbbra sem tud együtt dolgozni az együttessel.[1] 2013. május 2-án hunyt el májzsugorban.[13]
Diszkográfia
szerkesztés- 1983: Show No Mercy
- 1984: Haunting the Chapel
- 1985: Hell Awaits
- 1986: Reign in Blood
- 1988: South of Heaven
- 1990: Seasons in the Abyss
- 1994: Divine Intervention
- 1996: Undisputed Attitude
- 1998: Diabolus in Musica
- 2001: God Hates Us All
- 2006: Christ Illusion
- 2009: World Painted Blood
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Quart.hu – elhunyt Jeff Hanneman (1964-2013) a Slayer gitárosa (magyar nyelven). © Origo Zrt., 2013. május 3. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
- ↑ a b c d e f g h i j Davis, Brian: Knac.com interview with Jeff Hanneman. Knac.com. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 13.)
- ↑ a b c d e Interview with Jeff Hanneman of Slayer. Rock N Roll Experience, 2004. szeptember 1. [2004. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 14.)
- ↑ a b Lahtinen, Luxi: SLAYER - Jeff Hanneman. Metal-rules.com, 2006. december 18. [2014. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 27.)
- ↑ a b Bennett, J.: Seasons in the Abyss: An exclusive oral history of Slayer. Decibel, 2006. augusztus 1. (Hozzáférés: 2010. február 14.)
- ↑ Cummins, Johnson: Slayers Tom Araya on Satanism, serial killers and his lovable kids. MontrealMirror.com. [2012. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 2.)
- ↑ a b Huey, Steve: Reign in Blood. AllMusic. (Hozzáférés: 2006. január 24.)
- ↑ Horatio: Slayer - Reign In Blood. Kickedintheface.com. [2010. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 18.)
- ↑ Reign In Blood CD. CDuniverse.com. (Hozzáférés: 2006. január 24.)
- ↑ GUITAR WORLD's 100 Greatest Heavy Metal Guitarists Of All Time. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
- ↑ Jeff Hanneman. Slayersaves.com. [2006. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 9.)
- ↑ Quart.hu – Továbbra is gitárosa nélkül turnézik a Slayer. © Origo Zrt., 2012. május 2. (Hozzáférés: 2013. június 4.)
- ↑ Cubarrubia, RJ: Rolling Stone – Slayer Guitarist Jeff Hanneman Died of Alcohol-Related Cirrhosis (angol nyelven). ©2013 Rolling Stone; Jann S. Wenner, editor and publisher, 2013. május 10. (Hozzáférés: 2013. június 4.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jeff Hanneman című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.