Jelitai József

(1889–1944) magyar matematikatörténész, csillagásztörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 17.

Jelitai (Woyciechowsky) József (Budapest, 1889. december 5.Budapest, 1944. október 2.)[3] matematikatörténész, csillagászattörténész, gimnáziumi tanár, egyetemi magántanár.

Jelitai József
Született1889. december 5.
Budapest
Elhunyt1944. október 2. (54 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem
Debreceni Egyetem
Halál okaközúti baleset
SírhelyeFarkasréti temető (6/5-1-50/51)[1][2]
SablonWikidataSegítség
Jelitai József
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Tudós naptár. Gyarmati Béla: Jelitai (Woyciechowsky) József (1889-1944)

Származása

szerkesztés

Lengyel nemesi családból származott. Eredeti családneve Woyciechowsky volt, amit csak 1934-ben változtatott meg. Édesapja Wojciechowsky Vilmos, erdélyi születésű budapesti banktisztviselő, édesanyja Nuridsán Mária, erdélyi örmény eredetű kereskedő-család leánya volt. Keresztszülei Lukács László pénzügyminiszteri tanácsos (a későbbi miniszter, majd miniszterelnök) és felesége voltak.

Életpályája

szerkesztés

1907-ben érettségizett Budapesten a Tavaszmező utcai Gimnáziumban. Egyetemi oklevelét 1912-ben a Budapesti Tudományegyetemen kapta meg. 1932-ben a Debreceni Egyetem bölcsészdoktora lett. 1938-ban a debreceni, majd 1942-ben a budapesti egyetem magántanára lett.

Tanári tevékenysége mellett számos értekezést írt a hazai matematika történetéről, közreműködött a két Bolyai hagyatékának feldolgozásában. Kézirati hagyatékát a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára őrzi.

1941-től haláláig az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított matematikát.[4]

Társadalmi szerepvállalása

szerkesztés

A hivatalos megalakulás első fázisában a Csillagászati Szakosztály 1943. november 10-i intézőbizottsági ülésén intézőbizottsági tagjaként közreműködött a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztályának létrehozásában.

1944. október 2-án este légiriadó miatt le kellett szállnia a HÉV-ről a többi utassal együtt és gyalogosan folytatta útját. Ekkor pótszemüveget viselt, ami nem igazán volt alkalmas számára. Mivel hajlamos volt elmerülni gondolataiban, a síneken sétált hazafelé. A nagy ködben a HÉV vezetője későn fékezett és halálra gázolta a síneken gyalogoló tudóst.

Gyászjelentése szerint "dr. Jelitai József, a III. ker. állami gimnázium tanára, a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára" volt. A halotti anyakönyv szerint halálának oka "heveny elvérzés, vonatgázolás, öngyilkosság", ami Gyarmati Béla szerint nem igaz, ugyanis Jelitairól szóló publikációjában a következőt írja: "erre nem volt oka és pedáns egyéniségétől végtelenül távol állt volna a halálnak egy ilyen brutális módja."

Emlékezete

szerkesztés

Jelitai (Woyciechowsky) József eredetileg a Fiumei úti temetőben volt eltemetve, ahonnan hamvait Farkasrétre édesapjával és 1973-ban meghalt feleségével, dr. Lajos Máriával (valamint annak néhány rokonával) közös sírba helyezték át a Farkasréti temetőben (6/5-1-50/51).

Kutatási területe

szerkesztés

Főként a matematika, fizika és csillagászat 17–19. századi magyarországi történetével foglalkozott. Kutatta a matematikatörténet olyan kiváló személyiségeinek életét, mint Sipos Pál és a Bolyaiak. Figyelmet fordított a 18. századi magyar irodalom – főként Csokonai Vitéz Mihály – munkásságának matematika- és egyéb tudománytörténeti vonatkozásaira.

Számos értékes kézirat megtalálása is az ő nevéhez fűződik, így pl. ő találta meg – többek között – a Bolyai Jánosnak 48 éves korában a nagyszebeni katonai parancsnokság által kiadott útlevelet, a Bolyaiak haszonbérleti szerződését és Bolyai Farkas néhány addig ismeretlen levelét. Különösen értékesek szopori Nagy Károly matematikus-csillagász munkásságával kapcsolatos kutatásai.[5]

Főbb művei

szerkesztés
  • Sipos Pál élete és matematikai munkássága. Monográfia. Woyciechowsky József néven. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumából. 6. Debrecen, 1932)
  • Sipos Pál kézirata és a kochleoid. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1934)
  • Csokonai Vitéz Mihály a matematikáról. (Középiskolai Matematikai Lapok, 1934)
  • Sipos-kéziratok a gyömrői Teleki-levéltárban. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1935)
  • Zur Geschichte der Mathematik in Ungarn (Archeion, 1936)
  • Bernoulli Dániel és János egykorú Teleki-útinaplók és levelek tükrében. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1936)
  • Bolyai Farkas egy ismeretlen levele és az Institutum Pensionale Hungaricum. – Clairaut, La Condamine, d’Alembert és kortársaik egykorú Teleki-naplók tükrében. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1937)
  • Csernák László. (Debreceni Szemle, 1937)
  • The History of Mathematics in Hungary before 1830. (National Mathematics Magazine, 1937)
  • Bernoulli Dániel és Clairaut levelei Teleki József grófhoz. – Gauss- és Encke-levelek az országos levéltárban. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
  • Bolyai Farkas arcképéhez. 1 táblával. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1938)
  • Csillagászati eszközök és adatok magyar szerző könyvében, 1563-ban. (Csillagászati Lapok, 1938)
  • Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. (Csillagászati Lapok, 1938–1939; és külön: Bp., 1939)
  • Bolyai János 1849. máj. 13-án kelt jelentéstervezete. – Önéletrajzi részletek Bolyai János Üdvtanában. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
  • Adatok Gauss asztronómiai munkásságának jellemzéséhez. Idézetek kortársaihoz írt leveleiből. (Csillagászati Lapok, 1940)
  • A két Bolyai domáldi haszonbér-szerződési tervezete. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
  • Nagy Károly és bicskei csillagvizsgálója. – Karl Nagy und seine Sternwarte in Bicske. (Csillagászati Lapok, 1941; és külön: Bp., 1941)
  • Csernák László. (A magyar matematika történetéből. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, 2000).

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.