Jéna

város Németországban
(Jena szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 14.

Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban. Lakóinak száma 105 129 fő (2010. december 31-ei adat).

Jéna
Jéna címere
Jéna címere
Jéna zászlaja
Jéna zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományTüringia
JárásTüringia (1990. október 3. – )
Rangjárási jogú város
PolgármesterDr. Thomas Nitzsche (FDP)
Irányítószám07701–07751
Körzethívószám
  • 03641
  • 036425
RendszámJ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség110 791 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség894 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület114,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 55′ 38″, k. h. 11° 35′ 11″50.927222°N 11.586389°EKoordináták: é. sz. 50° 55′ 38″, k. h. 11° 35′ 11″50.927222°N 11.586389°E
Jéna (Türingia)
Jéna
Jéna
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Jéna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jéna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jéna a közép-németországi Türingia tartományban, a Saale folyó mentén fekszik.

Története

szerkesztés

Jéna első említése 1236-ból való. A város sokáig kereskedelméről volt nevezetes, egészen – 1558-ig – az egyetem megalapításáig.

A jénai egyetem megalapítására azután került sor, hogy V. Frigyes pfalzi választófejedelem V. Károly német-római császárral szemben az 1546-1547. évi schmalkaldeni háborúban fejedelemségének nagyrészével együtt a wittembergi egyetemet is elvesztette, ami miatt új egyetem alapítását határozta el. Az egyetem 1785-1819 között érte el fénykorát. Ebben az időszakban az egyetemen többek között olyan világszerte ismert tudósok oktattak, mint Friedrich Schiller, a költő és történész, Johann Gottlieb Fichte, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, valamint August Wilhelm Schlegel filozófiaprofesszorok, Georg Wilhelm Friedrich Hegel magántanár, majd filozófiaprofesszor.

Az egyetem hallgatói ebben az időszakban alapították meg az első diákszövetséget (Urburschhenschaft) is.

A jénai egyetem később Schiller nevét vette fel, a 19. század további éveiben is igen haladónak számított. Karl Marx 1841-ben itt lett a filozófia doktorává "A demokritoszi és az epikuroszi természetfilozófia különbségéről" című disszertációjával.

1806. október 14-én Napóleon legyőzte a porosz hadsereget a jénai csatában.

A 19. század második felében jéna jelentős ipari központtá vált.

1945-ben, a második világháború végén amerikai és brit repülők erősen bombázták a várost. A középkori városrész nagy része rommá lett. A bombázások következtében 153-an haltak meg.

Városrészek

szerkesztés
Városrész neve terület (km²) Lakosság (2005) Csatlakozás
Jénához
Jena 29,88 66.308
Ammerbach 4,57 462
1922
Closewitz 4,11 145
1994
Cospeda 3,36 1.302
1994
Drackendorf 3,65 706
1994
Göschwitz 2,26 584
1969
Ilmnitz 1,64 256
1994
Isserstedt 6,85 840
1994
Jenaprießnitz/Wogau 7,52 1.262
1994
Krippendorf 3,15 127
1994
Kunitz/Laasan 8,02 836
1994
Leutra 4,68 127
1994
Lichtenhain 2,12 976
1913
Lobeda 3,21 1.542
1946
Löbstedt 0,54 706
1922
Lützeroda 1,44 164
1994
Maua 3,34 369
1994
Münchenroda/Remderoda 5,29 317
1994
Vierzehnheiligen 1,98 94
1994
Wenigenjena 4,76 10.521
1909
Winzerla 4,99 11.379
1922
Wöllnitz 2,62 568
1946
Ziegenhain 2,50 385
1913
Zwätzen 5,46 2.556
1922

A város optikai és üvegiparáról nevezetes. Carl Zeiss 1846-ban alapította kis műhelyét. Zeissnek az Ernst Abbe fizikussal és Otto Schott-tal kialakított együttműködése révén világhírűvé vált a gyár. A város látnivalói közé tartozik a Zeiss-planetárium.

A város híres hőállóüveg-gyártásáról, emiatt nevezik Magyarországon a hőálló üvegből készült konyhai edényeket jénai edénynek.

Közlekedés

szerkesztés

Közúti közlekedés

szerkesztés

A várost érinti az A4-es autópálya.

Vasúti közlekedés

szerkesztés

A Schiller nevét viselő egyetem alapítása az 1548-tól működő evangélikus gimnázium fejlesztésével történt. Egyetemét 1558. február 22-én nyitották meg. A 18-19. század fordulóján tanított itt Schiller, Fichte, Schelling, Schlegel és Hegel is. Ezért is nevezhető a város a német idealista filozófia és a német romantika egyik központjának. Az egyetemen tanított Friedrich Ludwig Gottlob Frege, akinek Rudolf Carnap a tanítványa volt.

 
A jénai botanikus kert

Polgármesterek

szerkesztés
  • 1922–1933: Dr. Alexander Elsner
  • 1933–1945: Armin Schmidt
  • 1945: Dr. Löhnis
  • 1945–1946: Dr. Heinrich Troeger
  • 1946–1947: Heinrich Mertens
  • 1947(?)–1952: Dr. Herdegen
  • 1952–1953: Hans Meier
  • 1953–1960: Fritz Kunst
  • 1960–1963: Heinz Wessel
  • 1963–1987: Walter Windrich
  • 1987–1989(?): Hans Span
  • 1989(?)–1990: Martin Otto
  • 1990–2006: Dr. Peter Röhlinger
  • 2006–2018: Dr. Albrecht Schröter
  • 2018 óta: Dr. Thomas Nitzsche

Látványosságok

szerkesztés
  • Botanikus kert
  • Goethe emlékhely a botanikus kertben
  • A világ első planetáriuma
  • Optikai múzeum
  • Filharmónia
  • Kulturarena
  • Volkshaus Jena – Jénai népház

Testvértelepülések

szerkesztés
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés