Jeruzsálem-telep (Budapest)

Budapest egykori városrésze a XI. kerületben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 7.

A Jeruzsálem-telep Budapest XI. kerületének egy, már megszűnt városrésze volt a XX. század első felében, Kelenföld városrészben, annak délkeleti részén.

Jeruzsálem-telep
Közigazgatás
TelepülésBudapest XI. kerülete
VárosrészekKelenföld
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Jeruzsálem-telep (Budapest)
Jeruzsálem-telep
Jeruzsálem-telep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 08″, k. h. 19° 01′ 55″47.452300°N 19.032000°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 08″, k. h. 19° 01′ 55″47.452300°N 19.032000°E

Története

szerkesztés

A Jeruzsálem-telepet 1922-ben, az első világháború utáni években felmerült nagy budapesti lakásínség enyhítésére hozták létre szükséglakásokból álló, ideiglenes lakótelepként, több hasonló, válságlakásokból kialakult nyomornegyedek létesítésével nagyjából egy időben. A telep a Hengermalom úttól délre, nagyjából a mai Galvani utca és a főváros akkori határát képező Keserű-ér torkolati szakasza között, a Duna töltése melletti szeméttelep közelében helyezkedett el, területén mintegy 35-40 ház állt, amelyben 350-400 ember élt. Egy időben az egész város leghírhedtebb telepeinek egyike volt, a ferencvárosi „Kiserdő” nyomortelepe és néhány más hasonló, rossz hírű telep mellett.[1][2]

Az itt élő katolikus hívek egyházi ellátására 1935-ben[3] (más forrás szerint 1933-ban[4]) 176 négyzetméteres alapterületű kápolnát is emeltek, Jeruzsálem-kápolna néven, amely a kelenföldi városrész keleti részét lefedő Lágymányosi Szent Adalbert-plébánia alá tartozott.[5]

A Jeruzsálem-telepet 1937-38 körül felszámolták, lakóiknak a környék újabban épült házaiban igyekeztek lakásokat juttatni.[6] A telepi épületek egy részébe raktárak, műhelyek kerültek, más részük pedig az itteni gyárak kolóniaépületeivé lényegült át, amelyekben munkáslakásokat alakítottak ki. A kápolna megmaradt ugyan, de 1950-ben államosították, épülete több évtizedre üzemrészlegek, raktárépületek, műhelyek és az Andor utcai iparvágány (vontatóvágány) közé szorult. A rendszerváltást követően a környék képe fokozatosan átalakult, és 2001-ben az egyházközség is visszakapta a kápolnaépületet, amelyet ezt követően Musits Antal plébános vezetésével újítottak fel.

  1. http://epa.oszk.hu/00400/00414/00031/pdf/Korall_40_195-198.pdf Valló Judit: Umbrai Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten 1870–1948. Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 390 oldal. (kritika)
  2. http://www.menhely.hu/downloads/tankonyv/tankonyv.pdf
  3. Archivált másolat. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.)
  4. http://nol.hu/belfold/uj_katolikus_templomot_epitenek_ujbudan-1381737
  5. A kápolna földrajzi koordinátái a www.panoramio.com adatai szerint 47° 27' 17.83" N 19° 3' 0.50" E.
  6. http://budapest1kor.blogspot.hu/2012/11/lakas-a-jeruzsalem-nyomortelepieknek.html