Wikipédia

Jeziditák

(Jezidik szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 13.

A jeziditák vagy jezídik, jezidek, jazidik, (kurd: ئێزیدی Êzîdî) egy, főleg Kurdisztán területén élő, kurd nemzetiségű vallási kisebbség. A tudósok és a jazidi körök között nézeteltérés van abban, hogy a nép külön etnikai-vallási csoport-e, vagy a kurdok vallási alcsoportja.[16]

Jeziditák
iraki jeziditák a vallási újévet ünneplik
iraki jeziditák a vallási újévet ünneplik
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Irak500,000–700,000[1][2]
 Németország230,000 (2022 becsl.)[3]
 Belgium35,000 (2018 becsl.)[4]
 Örményország31,079 (2022 census)[5]
 Oroszország26,257 (2021 census)[6]
 Grúzia12,174 (2014 census)[7]
 USA10,000 (2017 becsl.)[8]
 Franciaország10,000 (2018 becsl.)[9][10]
 Szíria10,000 (2017 becsl.)[11][12]
 Svédország6,000 (2018 becsl.)[13]
 Törökország5,000 (2010 becsl.)[14][15]
Nyelvek
északi kurd (kurmandzsi)
Vallások
jezidizmus

Jelentős részük az iraki Szindzsár hegység körül él. Itt két iraki falu kivételével az északi kurd nyelvjárást, a kurmadzsit beszélik.

A jezidizmus a jazidi nép etnikai vallása, monoteista nézetű, alapjai pedig mintegy négyezer évre visszamenően a zoroasztrizmus előtti iráni hitben gyökereznek.[17][18][19][20]

Amióta az iszlám elterjedt a kora középkori hódításokkal, előbb az arabok , majd később néha a törökök üldözték őket, mivel a muszlim papok eretnekséggel vádolták őket vallási gyakorlataik miatt. Az Oszmán Birodalomban alkalmazott különféle állami szankciók ellenére a jazidik a történelem során viszonylag békésen éltek szunnita szomszédaikkal.[21] A modern időkben különösen az ISIS üldözi őket.[22] A kurd régiókban zajló támadások miatt sokan a nyugati országokban kerestek menedéket.[23]

Hitviláguk

szerkesztés

A vallásuk erősen szinkretikus.[24] A jezidizmus magába foglalja az ősi iráni vallás elemeit, valamint a judaizmus, a keleti kereszténység és az iszlám elemeit.[25] A jezidizmus az egyetlen Istenbe vetett hiten alapul, aki megteremtette a világot, és hét szent lényre bízta, akiket angyaloknak neveznek.[26][27] Ezek közül az angyalok közül kiemelkedik Tawûsî Melek (szó szerint a 'Páva angyal'), más néven Melek Taûs ), aki az angyalok vezetője, és akinek hatalma van a világ felett.[28]

Hitükre nagyon erősen hatott a korai iszlám egyik misztikus irányzata, a szúfizmus. Legközelebbi rokon vallásainak a síita iszlám alapelveit elfogadó alevizmust és jarszanizmust tekintik, de éppen e rokonság miatt leginkább az agresszív muszlim felekezetek üldözik őket – a jezidi történelem az Iszlám Állam 2015-ös vérengzését is beszámítva 73 nagy pogromhullámot tart számon.

Eredetmítoszuk teljesen egyedi: hitük szerint a Jaszdannak nevezett Isten először Melek Tauszt, a Pávaangyalt teremtette meg saját fényéből, saját képére, méghozzá úgy, hogy senki előtt ne hajtson fejet. Ezután teremtett további hat arkangyalt, akik Tausz beosztottjai lettek, majd immár nem fényből, hanem porból az első embereket: Ádámot és Évát. Ezután megparancsolta Melek Tausznak, hogy hajtson fejet az ember előtt, de az arkangyal megtagadta a parancsot. Isten ezért nemhogy nem büntette meg, de őt nevezte ki földi helytartójává. Éppen ezért a jazidik nem a mindent megbocsátó Istenhez imádkoznak, hanem Melek Tauszhoz, akinek az emberhez hasonlóan választania kell a jó és a rossz között. A Pávaangyalt a muzulmánok Luciferrel azonosítják, emiatt sátánimádónak tartják és üldözik a jazidiket. Más álláspontok szerint üldöztetésük oka a közösség nevének félreértése, ezt ugyanis a szunnita szélsőségesek a 7. században élt I. Jazíd ibn Muávija kalifa nevéből vezetik le, márpedig őt kicsapongó, iszákos életmódja miatt elítéli az utókor. Igazából a jazidi név egy perzsa szóból ered, és egyszerűen annyit tesz, hogy „Isten követői”.

A jezidiség nem missziós vallás, hívei születésükkel válnak a közösség tagjaivá. Vallásos szokásaikat féltékenyen titkolják az idegenek előtt, hitükre betérni nem lehet. Ha egy jezidi más vallású házastársat választ, ezzel elveszíti vallását, és egyúttal számíthat a közösség megtorlására – így például 2015 áprilisában Basikában jazidi férfiak halálra köveztek egy 17 éves lányt, mert egy muzulmán fiút szeretett. Vallásuk gyakorlása közben más hitűek egyáltalán nem is láthatják őket. Emiatt a hívek számát is csak becslik a szakértők – tág intervallumban, hetvenezer és 1,2 millió közé. Be- és elzárkózásuk oka, hogy hitük szerint míg a többi ember Ádámtól és Évától ered, ők maguk csupán Ádám leszármazottai. Ádám és Éva ugyanis összevitatkozott azon, hogy melyiküké a főszerep a gyermeknemzésben. Ezt eldöntendő egy-egy edénybe helyezték magjukat. Éva edényéből kukacok, bogarak és egyéb gusztustalan lények másztak ki, Ádáméból viszont egy csodaszép fiúgyermek, aki ezért az Edény Fia nevet kapta. Edényfi egy hurit vett nőül, és vele nemzette a jazidikat.

Szokások és tilalmak

szerkesztés
 
Jezidi lányok a hagyományos öltözetben

A Bibliát és a Koránt is követik. Vallási hagyományaik nagy részét nem írták le, hanem szájhagyományként adják tovább.

Hisznek az újjászületésben – ezért nem ehetnek salátát, annak neve ugyanis kurdul koasz, ez pedig nagyon hasonlít a lélekvándorlást jelentő koaszasza szóra. Mivel a lélek mindannyiszor újjászületik, a jazidi hitben nincs pokol. A közösségből kizárt egykori jazidik lelke azonban nem fejlődhet tovább, soha nem tisztulhat meg.

Gyermekeiket szentelt vízzel keresztelik meg, az esküvőkön a pap kenyeret tör. A menyasszony vörösbe öltözik, és keresztény templomokba látogat. Rendszeresen állatot áldoznak,[forrás?] a fiúkat körülmetélik.

Szentélyek

szerkesztés

Fő szentélyük Lálesben (wd), (Moszultól É-ra) áll. E templomban áll vallásuk legszentebb jelvénye, Melek Tausz, a Pávaangyal szobra. Legnagyobb szentjük Adi ibn Muszáfir sejk (Sejkh 'Adi), akinek ugyancsak Lálesben álló síremlékéhez évente ünnepélyesen elzarándokolnak, és rituálisan megmártóznak a folyóban.

Dokumentumfilm

szerkesztés
  • Szentélyek titkai (angol ismeretterjesztő filmsorozat, 2019) 3. rész benne Láles, a jeziditák legfőbb szentélye, Adi sejk sírja, ...

Galéria

szerkesztés
  •  
    A jezidi új év ünneplése (2017) Lálesben
  •  
    Sejkh 'Adi sírja Lálesben
  •  
    Jezidi gyerekek
  •  
    Egy templomuk Örményországban

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ „Surviving Islamic State: The Plight Of The Yazidi Community”, Nikita Malik (Hozzáférés: 2019. január 13.) 
  2. ↑ Iraqi Yazidis: Hazy population numbers and a history of persecution. Pew Research Center, 2014. augusztus 12. (Hozzáférés: 2021. augusztus 30.)
  3. ↑ Adrs. 20(17)20 Stellungnahme SV Dr. Irfan Ortac öA 20.06.2022. Bundestag. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  4. ↑ „Exhibition in Brussels on the Yazidi community in Iraq”, 2018. január 10. (Hozzáférés: 2019. január 13.) 
  5. ↑ The Main Results of RA Census 2022, trilingual / Armenian Statistical Service of Republic of Armenia. www.armstat.am . (Hozzáférés: 2024. július 3.)
  6. ↑ Оценка численности постоянного населения по субъектам Российской Федерации. Federal State Statistics Service. (Hozzáférés: 2024. június 27.)
  7. ↑ Ethnic Composition of Georgia. CSEM. (Hozzáférés: 2019. május 18.)
  8. ↑ Iraqis a fast-growing group in Nebraska. netnebraska.org . [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 20.)
  9. ↑ La communauté Yézidie en France. (Hozzáférés: 2019. január 13.)
  10. ↑ „Non, les Yézidis ne sont pas voués à disparaître”, 2018. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. január 13.) 
  11. ↑ „The Yazidi people: who are they and why are they on the run?”, Explainer, SBS, 2017. augusztus 22. (Hozzáférés: 2019. február 25.) 
  12. ↑ Andrea Glioti. „Yazidis Benefit From Kurdish Gains in Northeast Syria”, al-monitor , 2013. október 18.. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. április 1.) 
  13. ↑ „Många yazidier fortfarande försvunna”, 2018. január 9. (Hozzáférés: 2019. január 13.) (svéd nyelvű) 
  14. ↑ Turkey. U.S. Department of State . (Hozzáférés: 2019. január 22.)
  15. ↑ International Religious Freedom (2010): Annual Report to Congress. DIANE Publishing. ISBN 9781437944396 
  16. ↑ (2019. február 15.) „The identity controversy of religious minorities in Iraq: the crystallization of the Yazidi identity after 2003”. British Journal of Middle Eastern Studies 47 (5), 15. o. DOI:10.1080/13530194.2019.1577129. ISSN 1353-0194. 
  17. ↑ Turgut, Lokman. Ancient rites and old religions in Kurdistan. OCLC 879288867 
  18. ↑ Kaczorowski, Karol (2014. november 26.). „Yezidism and Proto-Indo-Iranian Religion”. Fritillaria Kurdica. Bulletin of Kurdish Studies. 
  19. ↑ Omarkhali, Khanna. The status and role of the Yezidi legends and myths: to the question of comparative analysis of Yezidism, Yārisān (Ahl-e Haqq) and Zoroastrianism: a common substratum? (2011. november 26.). OCLC 999248462 
  20. ↑ The Cambridge History of the Kurds, 1, Cambridge University Press. DOI: 10.1017/9781108623711 (2021. április 22.). ISBN 978-1-108-62371-1 
  21. ↑ The Yazidi Genocide: An Introduction (amerikai angol nyelven). Post Conflict Research Center , 2017. szeptember 8. (Hozzáférés: 2024. február 1.)
  22. ↑ Iraqi Yazidis: Trapped Between the KDP and the PKK | The Washington Institute (angol nyelven). www.washingtoninstitute.org . (Hozzáférés: 2024. február 1.)
  23. ↑ Taşğin, Ahmet: Yezîdiyye (török nyelven). TDV İslâm Ansiklopedisi. (Hozzáférés: 2024. január 31.)
  24. ↑ Allison, Christine (20 September 2016) [20 July 2004]. "YAZIDIS i. GENERAL". Encyclopædia Iranica. New York: Columbia University. doi:10.1163/2330-4804_EIRO_COM_1252. ISSN 2330-4804.
  25. ↑ "Yazīdī". Encyclopædia Britannica. (2024) [1998].
  26. ↑ Açikyildiz, Birgül. The Yezidis: The History of a Community, Culture and Religion (angol nyelven). I.B.Tauris (2014. december 23.). ISBN 9780857720610 
  27. ↑ The Yazidis, Oxford Research Encyclopedia of Religion. Oxford: Oxford University Press. DOI: 10.1093/acrefore/9780199340378.013.254 (2017. január 25.). ISBN 9780199340378 
  28. ↑ Maisel, Sebastian. Yezidis in Syria: Identity Building among a Double Minority (angol nyelven). Lexington Books (2016. december 24.). ISBN 9780739177754 

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Jeziditák&oldid=27514728”