Juan Ponce de León
Juan Ponce de León (Spanyolország, San Servos, León, 1460 – Kuba, 1521 júliusa) spanyol konkvisztádor (spanyol felfedező).
| Juan Ponce de León | |
 | |
| Született | Santervás de Campos |
| Elhunyt | 1521 (40-41 évesen)[1][2][3][4][5] Havanna |
| Állampolgársága | spanyol |
| Szülei | Leonor de Figueroa Pedro Ponce de León |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Halál oka | méreg |
| Sírhelye | Cathedral of San Juan Bautista |
 | |
| Juan Ponce de León aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Ponce de León témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemesi családból származott. Az aragóniai királyi udvarban apródként szolgált, majd részt vett a Granada (az utolsó mór állam az Ibériai félszigeten) elleni hadjáratban. Ponce de León 1502-ben feleségül vette egy Santo Domingói fogadós lányát, Leonort. Három lányuk, Juana, Isabel és Mária, valamint egy fiuk, Luis született. Mária és Luis Salvaleónban, a hispaniolai településen született.[forrás?]
Kolumbusz második útjának (1493) egyik résztvevője, Santo Domingo meghódítója, Puerto Rico gyarmatosítója és kormányzója (1508–1511 és 1515–1519 között).
Megérkezése az új világba
szerkesztésElső önálló útját az új világba saját maga finanszírozta. 1509-ben megérkezett Hispaniolába. Higüey helyi kormányzója lett. Itt tartózkodása idején sok történetet hallott Borinquen gazdagságáról (ma Puerto Rico), így engedélyt szerzett, hogy hivatalosan oda utazhasson s megalapítsa az első európai települést, Caparrát (San Juan). A taino indiánok (más néven aravak indiánok) barátságosan fogadták, s hamarosan ellenőrzése alá vonta a szigetet. Ennek eredményeként kinevezték Puerto Rico első kormányzójává. A taino indiánokat a spanyolok munkába fogták a bányákban, s az erődök építésére. A bennszülöttek nagy számban haltak meg az európaiak által bevitt betegségektől, amelyre ők maguk immunisak voltak. Kormányzósága alatt nagy vagyonra tett szert.
Első útja Floridába
szerkesztés1512-ben hivatalát kénytelen volt elhagyni Diego Colón, Kolumbusz Kristóf fia javára. Mivel nem kívánta Colónt szolgálni, vitorlát bontott s elindult Florida felé. 1513-ban Ponce de León expedíciót indított Alaminos, Kolumbusz negyedik útjának egyik kapitánya irányításával Kubától északra. Célja állítólag a mesebeli Bimini-szigetek elérése volt, ahol a legenda szerint az örök ifjúság forrása fakad. Két karavellára való hajósnéppel futott ki, akik között sok beteg és idős is helyet kapott, mondván: a szigeteken úgyis mind meggyógyulnak és megifjodnak. Március 3-án a Bahamák felé indultak és átkutatták a szigeteket, de nem jártak sikerrel. A betegek közül sokan meghaltak útközben, de a felfedezők tovább hajóztak nyugatra. 1513. március 27-én szárazföldet pillantottak meg, amit olyan virágzónak találtak, hogy Floridának nevezték el. (Egy másik változat szerint megérkezésük egy héttel a spanyol húsvét utáni időre esett (Pascua), így a félszigetet elnevezte “La Florida”-nak. Április 2-án partra is szálltak valahol a mai Saint Augustine-től délre. Végigkutatták a szigetnek hitt félsziget partvidékét az északi szélesség 30°-ig, birtokba vették a területet, és többször összecsaptak a bennszülöttekkel. Végül felfedezték a Golf-áramlatot, majd keletnek fordultak és feltérképezték a Bahamák egészét, azonban a csodálatos szigeteket nem találták meg.
„Az ifjúság forrása”
szerkesztésA kudarcba belenyugodni nem tudó de León újra elindította Alaminost, aki azzal a hamis hírrel tért vissza, hogy megtalálta a szigeteket és a forrást. Az eredményekre való tekintettel a kormányzó megkapta Florida és a Bahama-szigetek gyarmatosításának jogát, de csak 1521-ben indult útnak 200 ember élén.
Az örök élet forrásának kutatására irányuló expedíció legendája – újabb kutatások szerint – azonban csupán politikai intrika eredménye. A legendát Gonzalo Fernández de Oviedo y Valdés, spanyol udvari krónikás, Ponce de León riválisának, Diego Colónnak (Kolumbusz fia) a híve terjesztette, hogy lejárassa Ponce de Leónt.[6]
Utolsó útja Floridába
szerkesztésPuerto Ricó-ból indulva 1521. július 1-jén ezúttal Florida nyugati partján kötött ki, hogy megalapítson egy állandó spanyol települést. A helyi indiánok heves támadással fogadták őket. Ponce de León maga is megsebesült, egy mérgezett nyíl találta el. A legközelebbi spanyol kórház Havannában volt, ahol pár nappal később belehalt sérüléseibe.
Túlélő csapata
szerkesztésPonce de León erőfeszítése az európai kolónia alapítására ugyanabban az időben történt, amikor Hernán Cortés meghódította Mexikót. Amikor de León missziója kudarcot vallott, számos embere csatlakozott Cortés seregéhez.
Érdemei
szerkesztésPonce de León egyik legfontosabb felfedezése a ma Golf-áramlat néven ismert erőteljes tengeri áramlás felismerése az Atlanti-óceánban, amely mint hajózási “útvonal” segítette a spanyol hajókat visszatérni az európai kontinensre. 1513-ban felfedezte a meglepő tényt, hogy nem tud az áramlással szemben hajózni, akármilyen erős a szél.
Gyakran neki tulajdonítják, hogy ő volt az első spanyol, aki az észak-amerikai földrészre tette a lábát. Azonban ez nem fedi a teljes valóságot, mivel 1511-ben sevillai Andres de Morales megelőzte őt.
43 év telt el mielőtt végre az első állandó európai kolóniát létrehozták a floridai félszigeten.
Korának babonás világa tette felfedezővé, pedig inkább volt katona, mint kutató.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Genealogics (angol nyelven), 2003. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Universalis (francia nyelven). Encyclopædia Britannica Inc., 1968. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Juhari Zsuzsanna: Le akarták járatni a Fiatalság forrásával
Források
szerkesztés- Bolton , Herbert E : The Spanish Borderlands: A Chronicle of Old Florida and the Southwest (Chapter I “Ponce de León and Ayllon and Narvaez)
- Magidovics, I. P.: A földrajzi felfedezések története. Gondolat, Budapest, 1961. 214-215.
