Judy Holliday
Judy Holliday (Manhattan, New York, 1921. június 21. – Manhattan, New York, 1965. június 7.) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, énekesnő és komikus.
| Judy Holliday | |
 | |
| Született | Judith Tuvim 1921. június 21.[1][2][3][4][5] New York |
| Elhunyt | 1965. június 7. (43 évesen)[1][6][2][3][4] New York |
| Álneve | Judy Holliday |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | David Oppenheim (–1957) |
| Élettársa | Gerry Mulligan |
| Gyermekei | Jonathan Oppenheim |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | |
| Sírhelye | Westchester Hills Temető |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1938–1963 |
| Műfajok | pop |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb női főszereplő Born Yesterday (1951) | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb női főszereplő (musical/vígjáték) Born Yesterday (1951) | |
| Tony-díjak | |
| Legjobb női főszereplő musicalben Szólnak a harangok (1957) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Judy Holliday témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ismertetőjele szőke haja és jellegzetes hangja volt, amivel komikus és kissé együgyű hölgyeket formált meg. 1956-ban színpadi alakítását Tony-díjjal is jutalmazták.
Élete
szerkesztésBarátok kabaréja
szerkesztésEgyedüli gyermekként született Judith Tuvim néven Helen Gollomb zenetanár és Abraham "Abe" Tuvim alapítványszerző és újságíró lányaként. Szülei elváltak, amikor hatéves volt, és édesanyja nevelte őt. 1938-ban végzett osztályelsőként a Julia Richman Középiskolában, de már azelőtt is kiemelkedett magas intelligencia szintjével.[9][10] Miután nem vették fel drámaszakra, a Mercury Theatre-ben dolgozott diszpécserként abban a reményben, hogy így közelebb juthat a színházhoz.
Karrierje mégsem ott kezdődött. Egy vakáció alkalmával megismerkedett Adolph Greennel, akivel később megalapították The Revuers című kabaréjukat, és előadásokat tartották Greenwich Village szórakozóhelyein. A csapat neves tagjai között volt Betty Comden és Leonard Bernstein is. A show olyan sikeres lett, hogy hamarosan filmszerződést kínáltak fel nekik. A szerep elenyésző mérete miatt azonban visszatértek a színpadra. Habár Judithot sikerült meggyőzniük, hogy szerződjön le a 20th Century Fox Stúdiónál. Ekkor változtatta a nevét Hollidayre, ami a héber tuvim angol megfelelője.[10][9][11]
Betörés a filmvilágba
szerkesztésHollidaynek csalódnia kellett a filmiparban, komolyabb szerephez nem jutván a Broadway színpadjához fordult, ahol beválogatták a Kiss Them for Me szerepgárdájába: egy szőke, butácska hölgyet játszott, akit könnyű elcsábítani. Később a szőke, butácska lány lett az ismertető jele. A nagy áttörése akkor következett, amikor Jean Arthur helyére ugrott be a Born Yesterday színdarabban. A darabot három éven át játszották a Broadwayn, Holliday pedig elsajátította Billie Dawn szerepét, aki túljár csaló iparmágnás párja eszén. A dicsérő kritika ellenére Harry Cohn, a Columbia Pictures Stúdió feje, nem volt hajlandó a filmadaptációba beválogatni, mert túlságosan zsidónak találta a színésznő alakítását, és más színészeket hívott meghallgatásra mint Rita Hayworth.[9][11]
1949-ben Katharine Hepburn és Spencer Tracy Hollidaynek adták Doris Attinger - a lány aki meglövi a férjét és bíróság elé kerül - szerepét az Ádám bordája című romantikus vígjátékban. Ezzel végül sikerült meggyőzni Cohnt, hogy beválogassa Hollidayt a Born Yesterday sztárjai, Broderick Crawford és William Holden mellé. Holliday huszonkilenc évesen nyerte el az Oscar-díjat olyan neves színészek elől, mint Bette Davis, Gloria Swanson és Eleanor Parker.
Az ötvenes években történt, hogy az előadóművészek ellen is vizsgálat indult kommunizmus vádjával. Akinek valamilyen kapcsolata volt a kommunistákkal, nem engedték a nyilvánosság előtt szerepelni, sok művész karrierjét ezzel évekig megrekesztve vagy lerombolva (lásd Mccarthyzmus). Holliday azért került bajba, mert aláírt baloldali petíciókat. A sajtónak úgy nyilatkozott erről, hogy nagyon felelőtlenül viselkedett és körültekintőbbnek kellett volna lennie. Később detektívet is alkalmazott, hogy kivizsgálhassa az ügyet, de a rendőrségi kihallgatáson tagadta, hogy kommunista lenne vagy ismerne-e bárkit, aki ilyen politikai nézetet vallana.[12]
1951-ben főszerepet kapott a Dream Girl című színdarabban. A mozivásznon további komikus alakításokkal szórakoztatta a közönséget, mint a Marrying Kind (1952), The Solid Gold Cadillac és a Full of Life (1956). Holliday Jack Lemmon párját alakította a színész első két filmjében, a Csináld meg magadban és A válásban.
Színpadi sikerek és utolsó évek
szerkesztés1956-ban visszatért a színpadra, ahol a Szólnak a harangok musical főszerepét játszotta és megcsillogtatta énektudását valamint diszpécseri tapasztalatát. A szövegkönyvet és a dalszöveget régi barátai, Betty Comden és Adolph Green írták. A produkció hatalmas siker volt és három éven át szerepelt a repertoáron. Színésztársával, Sydney Chaplinnel együtt (Charlie Chaplin második gyermeke) elnyerték a legjobb főszereplőnek járó Tony-díjat musicalben.
1958-ban elvált klarinéton játszó férjétől, David Oppenheimtól, akitől egy fia, Jonathan született.
Az ötvenes évek végén ismerkedett meg a szaxofonista Gerry Mulligannel, aki a Szólnak a harangok filmadaptációjában egy rövid szerepet is kapott, mint Holliday vakrandija. Mulligan és Holliday két lemezt készítettek közösen, az első 1958-ban jelent meg Trouble Is a Man címmel, a másodikat Holliday with Mulligan címmel viszont nem adták ki egészen 1980-ig. Holliday nagyon szeretett zenét szerezni és kései éveiben ezzel töltötte az idejét is.[13]
1960-ban Dean Martin mellett újra eljátszotta a Szólnak a harangok főszerepét ezúttal a mozivásznon. Utolsó szereplése a Hot Spot című színdarabban volt, mikor rákot diagnosztizáltak a színésznőnél. Holliday 1965-ben hunyt el.
Filmográfia
szerkesztésSzerepei a Broadwayn[14]
szerkesztés- 1945: Kiss Them for Me
- 1946–1949: Born Yesterday
- 1951: Dream Girl
- 1956–1959: Szólnak a harangok
- 1963: Hot Spot
Filmjei
szerkesztés| Év | Cím | Szerep |
|---|---|---|
| 1938 | Too Much Johnson | extra szereplő (nincs a stáblistán) |
| 1944 | Greenwich Village | táncosnő (nincs a stáblistán) |
| Something for the Boys | hegesztő a hadiüzemben (nincs a stáblistán) | |
| Winged Victory | Ruth Miller | |
| 1949 | The Ford Theatre Hour | Curly Flagg (S2E03) |
| Ádám bordája | Doris Attinger | |
| Egy nap New Yorkban | Daisy (hangja) | |
| 1950 | Born Yesterday | Billie Dawn |
| 1952 | The Marrying Kind | Florence "Florrie" Keefer |
| 1954 | Csináld meg magadban | Gladys Glover |
| Goodyear Playhouse | ? (S3E11) | |
| A válás | Nina Tracey | |
| 1954–1955 | Max Liebman Spectaculars | 1954: ? (S1E03) 1955: ? (S1E09) |
| 1956 | The Solid Gold Cadillac | Laura Partridge |
| Full of Life | Emily Rocco | |
| 1960 | Szólnak a harangok | Ella Peterson |
Diszkográfia
szerkesztés- 1956: Szólnak a harangok (eredeti filmzene)
- 1958: Trouble Is a Man
- 1980: Holliday with Mulligan (Gerry Mulligannel)
Díjak és jelölések
szerkesztés| Cím | Díj | Kategória | Eredmény |
|---|---|---|---|
| Filmek | |||
| Ádám bordája | Golden Globe-díj | Legjobb női mellékszereplő | Jelölve |
| Born Yesterday | Golden Globe-díj | Legjobb női főszereplő | Elnyerte |
| Jussi-díj | Legjobb külföldi színésznő | Elnyerte | |
| New York-i Filmkritikusok Egyesülete | Legjobb színésznő | Jelölve | |
| Oscar-díj | Legjobb női főszereplő | Elnyerte | |
| The Marrying Kind | BAFTA-díj | Legjobb külföldi színésznő | Jelölve |
| A válás | Jelölve | ||
| The Solid Gold Cadillac | Golden Globe-díj | Legjobb női főszereplő | Jelölve |
| Szólnak a harangok | Jelölve | ||
| Tiszteletbeli díjak | |||
| Életművéért | Hírességek sétánya | csillag mozgókép kategóriában | Elnyerte |
| Színpadi szereplések | |||
| Kiss Them for Me | Theatre World-díj | Elnyerte | |
| Szólnak a harangok | Tony-díj | Legjobb női főszereplő musicalben | Elnyerte |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.theatreworldawards.org/past-recipients.html
- ↑ ev0000003/1951
- ↑ a b c Zsidó Nők Enciklopédiája
- ↑ a b The Famous People
- ↑ a b Britannica
- ↑ Los Angeles Times
- ↑ Miami Herald
- ↑ ibdb.com
Források
szerkesztés- Holliday az Internet Broadway Database-ben (angol nyelven). ibdb.com. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
- Holliday a Britannicában (angol nyelven). Britannica Enciklopédia. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Holliday a Zsidó Nők Enciklopédiájában (angol nyelven). Irene G. Dash, The Encyclopedia of Jewish Women. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Judy Holliday’s son recalls brief life, bright career of tragic Oscar, Tony winner (angol nyelven). Steve Rothaus, Miami Herald, 2017. március 20. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- From the Archives: Judy Holliday, Winner of Oscar, Dies of Cancer (angol nyelven). The Los Angeles Times, 1965. június 8. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Judy Holliday a Famous People adatbázisában (angol nyelven). The Famous People. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
- Holliday az Allmusic weboldalán (angol nyelven). William Ruhlmann, allmusic.com. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
További információk
szerkesztés- Judy Holliday a PORT.hu-n (magyarul)
- Judy Holliday az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Judy Holliday az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Judy Holliday a Rotten Tomatoeson (angolul)
