Wikipédia

Juhász Kálmán (egyháztörténész)

(1892-1966) történész, pap
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 28.
Ez a szócikk az egyháztörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Juhász Kálmán (egyértelműsítő lap).

Juhász Kálmán (Alibunár, 1892. augusztus 25. – Szeged, 1966. szeptember 29.[2]) történész, újságíró, római katolikus pap, egyháztörténész, teológiatanár.

Juhász Kálmán
Életrajzi adatok
Született1892. augusztus 25.[1]
Alibunár
Elhunyt1966. szeptember 29. (74 évesen)[1]
Szeged
SírhelyMagyarok Nagyasszonya-székesegyház
Munkássága
Vallásrómai katolikus egyház

Életpályája

szerkesztés

Szülei Juhász József és Wiedmann Anna voltak.[3] Kisgyermekkorában családjával átköltözött Nagyszentmiklósra. Általános iskoláját Nagyszentmiklóson járta ki. A gimnáziumot a piaristák szegedi és temesvári iskolájában végezte el; 1910-ben érettségizett. Teológiát végzett a bécsi Pazmaneumban. 1915-ben pappá szentelték. 1915-ben doktorált teológiából a bécsi egyetemen. 1916-ban mint lelkész katonai szolgálatra vonult be. 1918–1920 között Budapesten kórházi lelkész volt. 1921-ben Temesváron ppi szertartó és szentszéki jegyző volt. Módoson volt káplán, 1923-ban Nagyszentpéteren volt plébános. 1936-ban jött át Magyarországra. 1936–1953 között Kübekházán plébános volt. 1953-tól a szegedi teológia tanára volt. 1954-ben kanonok lett. 1958-ban nyugdíjba vonult. 1964-ben szélütés érte.

Lelkipásztori tevékenysége mellett főként a Bánát római katolikus egyháztörténetével foglalkozott. A Szegedi Püspöki Székesegyház kanonoki kriptájába temették el.

Művei

szerkesztés
  • St. Koloman (Linz, 1916)
  • A verseci esperség betöltése 1743-ban (Temesvár, 1916)
  • A licenciátusok jogai és kötelességei (Budapest, 1918)
  • A temesi bánsági püspökség terve a XVIII. században (Budapest, 1920)
  • A licenciátusi intézmény Magyarországon (Budapest, 1921)
  • Hajdani monostorok a csanádi egyházmegyében (Budapest, 1926)
  • A csanádi püspökség (Arad, 1927)
  • Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter (Münster, 1928)
  • Temesköz fölvirágzása a tatárjárás után (Kolozsvár, 1929)
  • A csanádi egyházmegye története 1-7. kötet
    • 1. kötet: A csanádi püspökség története alapításától a tatárjárásig. 1030-1242 (Makó, 1930)
    • 2. kötet: 1243-1307 (Makó, 1933)[4]
    • 3. kötet: 1. részként 1307-1386 (Makó, 1946)
    • 4. kötet: 1. részként 1386-1434 (Makó, 1947)
    • 5. kötet: 1434-1500 (Makó, 1947)
    • 6. kötet: 1550-1552 (Makó, 1947)
    • 7. kötet: 1552-1668 (Makó, 1935)
    • 8. kötet: 1608-1699 (Makó, 1936)
  • Szt Gellért (Kolozsvár, 1929; németül Münster, 1930)
  • Das Tschanad-Temeswarer Bistum im frühen Mittelalter (Budapest, 1930)
  • Andreas Dudich (Köln, 1935)
  • Műveltségi állapotok a Temesközben a török világban (Kolozsvár, 1935)
  • Két kolozsmonostori püspökapát a 16. században (Kolozsvár, 1933, Erdélyi Tudományos Füzetek 62.; németül: 1936)
  • A csanádi székeskáptalan a kk-ban 1030-1552 (Makó, 1941)
  • Gr. Pálffy Ferdinánd csanádi, majd egri püspök: 1620-1680 (Budapest, 1942)
  • Remetei Kőszeghy László csanádi püspök (Budapest, 1942)
  • A 100 éves Kübekháza 1844-1944. (Kübekháza, 1944)
  • Jesuiten im Banat 1718–1773 (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchives, Vol. 2., Bécs, 1958)
  • Die Franziskaner im Banat in den Jahren 1716-1806, in: Südostdeutsches Archiv 4, 1961, 30-47.
  • Egy délalföldi hiteleshely kiadványai (Aradi regeszták, Gyula, 1962)
  • Klöster in der Diözese Tschanad-Temeswar im Mittelalter 1030–1552 (Köln, 1963)

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Erdélyi lexikon. Szerkesztette: Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928.
  • Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerkesztette: Blazovich László. Makó, 1993.
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Juhász_Kálmán_(egyháztörténész)&oldid=27480071”