Jujuba
A jujuba vagy kínai datolya (Ziziphus jujuba) Kelet-Ázsiában őshonos lombhullató fa, illetve ennek gyümölcse.
Jujuba | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A növény
| ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Ziziphus jujuba Mill., 1768 | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jujuba témájú médiaállományokat és Jujuba témájú kategóriát. |
Nemzetségének a típusfaja.
Előfordulása és termesztése
szerkesztésHazájában, Kínában 4000 éve termesztik tápláló terméséért. Kínán kívül a Fülöp-szigeteken, Afganisztánban, Perzsiában, Arábiában, Közép-Ázsiában termesztik nagyobb mennyiségben. Betelepítették Észak-Amerikában, Afrikában. Napjainkban Moldáviában is megkezdték telepítését.[1]
Jellemzői
szerkesztésAlacsony, 6–8 méter magas fa, amely a Földközi-tenger egész vidékén elterjedt. Törzsének kérge barna, repedezett, ágai tüskések. Levelei csipkés szélűek, tojásdad alakúak, váltakozó állásúak. Jellegzetességük a három hosszanti főér. Hosszuk 3,5–8 centiméter között változik. Sárga, vagy zöldes virágai, rövid bogernyőben csoportosulnak, főleg a vékony hajtásokon nyílnak, néha az idősebb ágakon is megjelennek. Csonthéjas termése, a jujuba hosszúkás, vagy elliptikus, kezdetben zöld, majd rozsdabarna, a húsa egyetlen nagy magot vesz körbe.
-
Törzse
-
Levelei és termései
-
A növény
-
Betakarított gyümölcsök
Hosszú tenyészidejű növény, sok napsütést igényel. A talajjal szemben igénytelen, Moldáviában, Közép-Ázsiában száraz, köves domboldalakon is jól érzi magát. Rendszeres öntözést csak az ültetést követő 1—2 évben igényel, utána fokozatosan átállítható a természetes csapadék hasznosítására. A nagy humusztartalmú, nedves területek nem alkalmasak telepítésére. Kiemelkedő télállósággal rendelkeznek a közép-ázsiai eredetű fajták. Ezek a típusok hazánkban is jól telelnek. A kínai datolya igénytelen növény. Jól tűri a hőmérsékleti szélsőségeket, a nyári +40 °C-tól a téli -20 °C-ig. Jó fejlődéséhez az évi +30 -15 °C-os szórás látszik kedvezőnek. A késő tavaszi fagyok és a rossz idő ellen késői kihajtással védekezik, ami hazai viszonyaink között nagyon fontos tulajdonság.[1]
Szaporítása
szerkesztésA kínai datolyát magról és oltással szaporíthatják. Egyes típusok gyökérsarjai és dugványai is gyökereztethetők, de ez elég ritka jelenség. Az amerikai eredetű növényeknél előfordulnak olyan típusok, amelyek nem olthatók sikerrel. A magvetést az ősszel érett termésekből szedett magokkal legjobb tavasszal végezni. A magvak hideghatás nélkül is jól csíráznak. A tőzeggel vagy homokkal lazított talajban 1 cm mélyre helyezett magok csírázási ideje 1—2 hónap, 20—25 °C-on. A csonthéjból 2 csíranövény is fejlődhet, ezek szétválasztható. A magoncokat alanynak használják. Jól olthatók párosítással.[1]
Felhasználása
szerkesztésHazájában, keleten szinte minden részét felhasználják. Kérge és levele a sok csersav miatt gyógyszernek és cserzőszernek alkalmas alapanyag. A Himalája északkeleti lejtőin selyemhernyót nevelnek rajta.[1] A jujuba termése belsőleg fájdalomcsillapítóként ajánlott rekedtség és a garat gyulladásos megbetegedései, például torokgyulladás esetén. Köhögés és hörghurut kezelésében köptetőszerként használják. Nyálkahártya-összehúzó tulajdonsága miatt hatásos gyógyszer hasmenés kezelésére önmagában vagy a hasonló hatású szentjánoskenyérfa és az orvosi zilíz segítségével.
Gyógyhatása
szerkesztésA jujuba mikrobaellenes, gyulladásgátló és féregűző hatását már bizonyították, de ismeretes nyugtatóként és hatásos cukorbetegség esetén, valamint serkentő tulajdonsága megmutatkozik az immunrendszer működésének szabályozásában. A gyümölcsnek ezenfelül összehúzó hatása is van.
A jujuba termését régóta fogyasztják, és mindeddig semmilyen mérgező hatása nem ismert.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- Ziziphus jujuba Mill. Plants of the World Online