Kállay Ilona
Kállay Ilona (eredeti nevén: Munk Ilona, Miskolc, 1930. december 14. – Budapest, 2005. július 15.), névváltozata: Kállai Ilona, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.
Kállay Ilona | |
Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele | |
Született | Munk Ilona 1930. december 14.[1][2][3] Miskolc[1] |
Elhunyt | 2005. július 15. (74 évesen)[1][2][3] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | |
Gyermekei | egy gyermek: Szénási Zsuzsanna |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1955) |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1955–2005 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállay Ilona témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésÉdesapja Munk Imre (1898–1973), édesanyja nagykállói Kállay Ilona (1903–1938), akit hétévesen vesztett el 1938. április 4-én.[4] Művésznévként később az édesanyja nevét vette fel.
Először kirakatrendezőként és segédgrafikusként dolgozott, de egy amatőr színjátszókörben felfedezték színészi tehetségét. Jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1955-ben diplomázott. Még főiskolásként hozta világra a lányát,[5] akitől később unokái is születtek. Majd a József Attila Színházhoz került, ahol megismerte második férjét, Kautzky Józsefet. 1982-ben szerződött Vidám Színpadhoz. 1997-től haláláig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt.
Sokat foglalkoztatott színésznőként a színpad mellett rendszeresen szerepelt a rádióban és a televízióban is.
Első férje Szénási Ernő színművész volt, akitől született Zsuzsa lánya.[6]
Színpadi szerepei
szerkesztésA Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma Kállai Ilona néven: 58, míg Kállay Ilona néven: 55.[7]
- Tatjána (Makszim Gorkij: Kispolgárok)
- Marcella (Callegari: Megperzselt lányok)
- Griselda (Agatha Christie: Gyilkosság a paplakban)
- Emma (Páskándi: A kocsi rabjai)
- Eileen (Szerb Antal: Éjféli lovas)
- Milady (Dumas: A 3 testőr)
- Gaby, az anya (Robert Thomas: Nyolc nő)
- Szidónia (Csiky Gergely: Buborékok)
- Bözsi (Kertész Ákos: Névnap)
- Mária, Skócia királynője (Bolt: Éljen a királynő)
- Mrs. Shuttleworth (Maugham: Imádok férjhez menni)
- Miss Furnival (Shaffer: Játék a sötétben)
- Orbánné (Örkény István: Macskajáték)
- Alice (Dürrenmatt: Play Strindberg)
- Mária Dominika hercegnő (Molnár Ferenc: A hattyú)
- Szerémi grófné (Csiky Gergely: A nagymama)
- Ernest Thomas: Aranytó
- Valmonte hercegnő (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból)
- A nagymama (Szirmai – Bakonyi – Gábor: Mágnás Miska)
- Eugénia (Molnár Ferenc: Olympia)
- Özv. Bergné (Heltai Jenő: Tündérlaki lányok)
- May Davenport (Noël Coward: Forgószínpad)
Filmjei
szerkesztésJátékfilmek
szerkesztés- Kölyök (1959)
- Felfelé a lejtőn (1959)
- Fapados szerelem (1960)
- Mindenki ártatlan? (1961)
- Csutak és a szürke ló (1961)
- Mici néni két élete (1962)
- A kilencvennégyes tartálykocsi (1962)
- Nem (1965)
- Így jöttem (1965)
- A férfi egészen más (1966)
- Mi újság Pesten? (1969)
- Lányarcok tükörben (1972)
- Ki látott engem? (1977)
- Két pont között a legrövidebb görbe (1977)
- Vámmentes házasság (1980)
- Sértés (1983)
- Eszkimó asszony fázik (1984)
- Az élet muzsikája – Kálmán Imre (1984)
- Szerelem első vérig (1985)
- Hamis a baba (1991)
- Gyerekgyilkosságok (1993)
- Fényérzékeny történet (1993)
- Üstökös (1998)
- Szerelem utolsó vérig (2002)
Tévéfilmek
szerkesztés- Hókirálynő (1964)
- Kristóf, a magánzó (1965)
- Jaguár (1967)
- Mi ujság Pesten? (1969)
- Holnap reggel (1970)
- A fekete város (1971)
- Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
- Régi idők mozija (1971)
- Palacsintás király 1-2. (1973)
- Gombó kinn van (1977)
- Bezzeg a Töhötöm (1977)
- Hungária Kávéház (1977)
- Muslicák a liftben (1977)
- Mire megvénülünk 1-6. (1978)
- Családi kör (1980)
- A hátvéd halála és feltámadása (1981)
- A 78-as körzet 1-6. (1982)
- Fehér rozsda (1982)
- Mint oldott kéve 1-7. (1983)
- Kémeri 1-5. (1985)
- Zsákutca (1985)
- S.O.S. szobafogság (1987)
- Kártyaaffér hölgykörökben (1987)
- Szomszédok (1987-1999)
- A védelemé a szó (1988)
- Üstökös (1998)
- Jómodor@huú (2004)
Szinkronszerepei
szerkesztésFilmes szinkronszerepei[8]
szerkesztésCím | A film elkészülte | Magyar változat (szinkron) | Szerep | A szinkronizált színész |
---|---|---|---|---|
Lopott csókok | 1968 | 1976 | Ida, Blady titkárnője | Christine Pellé |
A kis hableány (rajzfilm) | 1975 | 1977 | Karmos, a macska | – |
A kék madár | 1976 | 1978 | Fényűzés | Ava Gardner |
Őrült nők ketrece | 1978 | 1979 | Simone Deblon | Claire Maurier |
A kicsi kocsi legújabb kalandjai | 1980 | 1986 | Louise néni | Cloris Leachman |
Háry János (rajzfilm) | 1983 | 1983 | Császárné | – |
A hercegnő és a kobold (rajzfilm) | 1991 | 1991 | Angelika üknagymamája | – |
Filmsorozatbeli szinkronszerepei
szerkesztésCím | A film elkészülte | Magyar változat (szinkron) | Szerep | A szinkronizált színész |
---|---|---|---|---|
Columbo: Visszajátszás | 1975 | 1977. február 13. (1. szinkron) | Francine | Patricia Barry |
Hangjáték, Rádió
szerkesztés- Lovik Károly: Az aranypolgár (1958)
- Manzari, Nicola: A holtak nem fizetnek adót (1961)
- Arbuzov, Alekszej: Az elveszett fiú (1962)
- Stoenescu-Octavian: Magaviseletből elégtelen (1962)
- Szemes Piroska: A házasság története (1963)
- Balázs János: Szomszédnépek parasztjai (1967)
- Sarkadi Imre: A gyáva (1967)
- Dygat, Stanislaw: A Bodeni tó (1968)
- Joachim Goll: Himalája-madár (1968)
- Nowitzky, Andrzej: Antik óra (1968)
- Jaroslav Hasek: Miha Gamo esküje (1969)
- Sós György: Aranycsont (1969)
- Balzac, Honoré de: Goriot apó (1970)
- Sós György: A harmadik futó (1970)
- Sós György: A szürke autó utasai (1970)
- Somogyi Tóth Sándor: Tigris vagy birka (1971)
- Maugham, Somerset: Zsákutca (1972)
- Stendhal: A besanconi vádlott (1972)
- Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
- Eörsi István: Családi kör (1975)
- Mocsár Gábor: Riasztólövés (1975)
- Kurt Tucholsky: Helyek a Paradicsomban (1977)
- Lev Tolsztoj: Anna Karenina (1977)
- Kopányi György: A veronai vén (1980)
- Teleki László: Kegyenc (1980)
- Felsenstein, Annelise: Hétköznapi varázslat (1982)
- Edgar Wallace: Fecsegő felügyelő esetei (1984)
- Mándy Iván: Alagsori tárlat (1985)
- Mándy Iván: Ismerkedő (1986)
- Roald Dahl: Danny a szupersrác (1987)
- Oscar Wilde: A boldog herceg (1987)
- Nagy Lajos: A fiatalúr megnősül (1989)
- Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában (1989)
- Szepes Mária: Lázadó szerepek (1990)
- Rejtő Jenő: Az őrszem (1991)
- Szakonyi Károly: Vacsora kettesben (1992)
- Zsolt Béla: Oktogon (1992)
- Béres Attila: Angyalka és Reglamór (1999)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Jászai Mari-díj (1961, 1975)
- Érdemes művész (1979)
- SZOT-díj (1981)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
- Vörösmarty-gyűrű (2001)
Származása
szerkesztésKállay Ilona (Budapest, 1930. dec. 14.– Budapest, 2005. júl. 15.) színésznő |
Apja: Munk Imre[9] (Onga, 1898. nov. 10.[10]– 1973.) földbirtokos |
Apai nagyapja: Munk József[11] (Polgár, 1857– Miskolc, 1930. júl. 4.)[12] földbirtokos |
Apai nagyapai dédapja: Munk Károly gazdálkodó |
Apai nagyapai dédanyja: Flamm Záli | |||
Apai nagyanyja: Grünwald Amália (Miskolc, 1871. márc. 1.– Budapest, 1969. szept. 12.)[13] |
Apai nagyanyai dédapja: Grünwald Ede kereskedő | ||
Apai nagyanyai dédanyja: Breier Helén (Ilka) | |||
Anyja: Kállay Mária Ilona (Budapest, 1903. febr. 25.– Miskolc, 1938. ápr. 4.) |
Anyai nagyapja: Kállay Kázmér Zoltán[14] (Szentgyörgyábrány, 1875. febr. 13.– Budapest, 1952. jún. 18.)[15] államvasúti hivatalnok |
Anyai nagyapai dédapja: nagykállói Kállay Miklós (Napkor, 1848. jan. 31.– Budapest, 1875. okt. 27.)[16] földbirtokos | |
Anyai nagyapai dédanyja: urai Uray Amália (Érendréd, 1853– Budapest, 1900. febr. 6.) | |||
Anyai nagyanyja: Kiss Mária (Miskolc, 1877. jan. 3.– Budapest, 1950. máj. 18.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Kiss János gőzmalmi molnár | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Bakos Mária |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Freebase-adatdump. Google
- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munk Imréné Kállay Ilona gyászjelentése. Plakát- és Kisnyomtatványtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. június 6.)[halott link]
- ↑ HírExtra/Ötven év boldogságban együtt, 2010. december 28. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)
- ↑ Hogy volt?!, Kállay Ilonára és Kautzky Józsefre emlékezünk (magyar nyelven). MédiaKlikk. (Hozzáférés: 2019. november 26.)[halott link]
- ↑ 2018. január 14-ei lekérdezés
- ↑ Kállay Ilona (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
- ↑ Munk Imre és Kállay Mária Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 906/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Munk Imre születési bejegyzése az ongai polgári születési akv. 51/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Munk József és Grünwald Amália házasságkötési bejegyzése a miskolci izraelita hitközség házassági akv. 30/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Gyászjelentése, Magyar Jövő, 1930. július 5. (12. évfolyam, 150. szám)
- ↑ Grünwald Amália halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 910/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Kállay Kázmér és Kiss Mária házasságkötési bejegyzése a miskolci polgári házassági akv. 174/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Kállay Kázmér halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 595/1952. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Kállay Miklós gyászjelentése (1875). (Hozzáférés: 2022. március 20.)
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Kállay Ilona képei (magyar nyelven). MTVA Archívum. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 5.)