Kármel (hegy)
A Kármel Izrael északi részén elhelyezkedő tengerparti hegyvonulat, Haifa városától délkeletre.
Kármel-hegy | |
A hegy DNY-i része naplementkor | |
Magasság | 545 m[1] |
Hely | Izrael |
Legmagasabb pont | 525 m |
Hosszúság | 39 km |
Szélesség | 8 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 32° 44′, k. h. 35° 03′32.733333°N 35.050000°EKoordináták: é. sz. 32° 44′, k. h. 35° 03′32.733333°N 35.050000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kármel-hegy témájú médiaállományokat. |
39 km hosszúságban és 8 km szélességben húzódik, a hegy lába Haifánál a Földközi-tengerig ér, keletről a Jezréel-völgy határolja.
Eredetileg ősi kánaáni kultuszhely. A Bibliában az Ószövetség elmondja a Kármel hegyén történt Illés próféta és a Baál papjai közti vetélkedés történetét, amely Illés és Isten csodatételével ér véget.[2] A történet helyének ma közismert neve Muhraka, ahol egy karmelita kápolna és oltár áll.
Más ókori feljegyzések is megemlékeznek a hegyről. A Kr. e. 4. században élő Püthagorasz görög bölcs felkereste és imádkozott a hegyen. Tacitus római történetíró is járt itt, és elgondolkozott arról az Istenről, akit nem ábrázolnak, akiről nem készítenek szobrokat, mint a pogány istenekről.
A középkorban is éltek itt a világtól elfordult, elmélkedő remeték magányosan, vagy kisebb közösségben. Berthold de Limogés francia lovag (Szent Bertold) a 12. században a Kármelen alapított egy szerzetesrendet, a karmeliták rendjét. A rend a Szentföldön ma is működik, és a Kármel-hegyi szent helyeket gondozza.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.peakbagger.com/peak.aspx?pid=10454
- ↑ Királyok 1. könyve 18. rész
További információk
szerkesztésForrások
szerkesztés- Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk