Kárpáti György (vízilabdázó)
Kárpáti György (Budapest, 1935. június 23. – Budapest, 2020. június 17.[1][2]) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. Minden idők legfiatalabb magyar vízilabdázó olimpiai bajnoka.
| Kárpáti György | ||||||||||
.jpg) | ||||||||||
| 2014-ben Fotó: Róth Tamás | ||||||||||
| Személyes adatok | ||||||||||
| Születési dátum | 1935. június 23. | |||||||||
| Születési hely | Budapest, Magyarország | |||||||||
| Halálozási dátum | 2020. június 17.(84 évesen) | |||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | |||||||||
| Sírhely | Farkasréti temető | |||||||||
| Házastársa | Tímár Éva | |||||||||
| Magasság | 167 cm | |||||||||
| Becenév | Gyurika | |||||||||
| Profi klubok1 | ||||||||||
| ||||||||||
| Válogatottság | ||||||||||
| ||||||||||
| Edzőség | ||||||||||
| ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti György témájú médiaállományokat. | ||||||||||
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Játékos-pályafutása
szerkesztés1945-ben kezdett el úszni a Ferencvárosi TC csapatában, majd az úszás mellett elkezdett vízilabdázni, bár úszásban többször is volt országos bajnok, leragadt a vízilabdánál, ahol az azóta Budapesti Kinizsinek hívott FTC egyik meghatározó játékosa lett. 1952-ben, tizenhét évesen hívták be először a válogatottba, ugyanebben az évben olimpiai aranyat szerzett, a csapat legfiatalabb tagja volt. 1954-ben szerezte meg első Európa-bajnoki aranyát, majd a legendás melbourne-i vízilabdatornán sikerült újra olimpiai aranyat szereznie. 1958-ban újra Európa-bajnok. Az 1960-as római olimpián a csapat bronzérmet szerzett, 1962-ben viszont megszerezte harmadik kontinensbajnoki győzelmét. Az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét, ez 2008-ig egyedül Gyarmati Dezsőnek sikerült még. 1969-ben vonult vissza az aktív vízilabdázástól. 162-szer szerepelt a magyar válogatott színeiben, és ötszörös magyar bajnok volt a Fradival vízilabdában.
Játékstílusára jellemző volt a gyorsaság, a robbanékonyság és a kiváló helyzetfelismerés. Az FTC 100 éves jubileumának alkalmából az FTC népligeti sportcentrumában felállították a mellszobrát.[3]
Díjai, elismerései
szerkesztés- A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962)[4]
- Úszó Hírességek Csarnokának a tagja (1982)
- Halhatatlanok Klubja tag (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- MOB Olimpiai aranygyűrű (1995)
- Szent György Lovagrend tagja (1996)
- A Köztársasági Elnök Aranyérme (1996)
- Az évszázad magyar vízilabda-válogatottjának a tagja (2000)
- MOB-érdemérem (2004)
- Magyar Örökség díj (2004)
- NOB elnöki különdíj (2005)
- Budapest díszpolgára (2010)
- A Nemzet Sportolója (2013)
- Józsefváros díszpolgára (2018)[5]
Edzői pályafutása
szerkesztés1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatottnál, akivel az 1976-os montréali olimpián edzőként is aranyat szerzett. 1980-ig viselte a posztot. Az 1980-as években néhány évig Ausztráliában trénerkedett.
Sportvezetőként
szerkesztésAz FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. 1989-ben a MOB (1992-ig) valamint a Magyar Vízilabda-szövetség (újraválasztva: 1996) elnökségi tagjának választották. 1990-ben a Ferencváros elnökségébe került be.
Sporton kívüli pályafutás, feltételezett ügynökmúlt
szerkesztésAktív játék mellett járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget. Pályafutását több könyvben dolgozta fel.
Levélhamisítás
szerkesztésAz 1956-os olimpián aranyérmet szerző Zádor Ervin az ötven év alatt mindössze egyszer tért haza Magyarországra, a 2006. szeptemberi parlamenti fogadásra mindenki várta, de nem jött. Társa, Kárpáti György szerint levélben indokolt: amíg Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, addig nem jön. A levélről kiderült, Kárpáti írta, Zádor tudta nélkül. Noha Kárpáti szerint ő Zádor gondolatait fogalmazta bele,[6] Zádor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy nyilatkozott, azt sem tudja, ki Magyarország miniszterelnöke, nem írt semmiféle levelet, őt a magyar médiumok nem is érték el, hogy nyilatkozhasson. Később a csapattárs, Gyarmati Dezső is elképzelhetetlennek nevezte Zádor ilyen megjegyzését.[7]
Feltételezett ügynökmúlt
szerkesztés2008 októberében olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint Kárpáti 1962 és 1987 között ügynökként jelentéseket írt csapattársairól.[8] A kiszivárgott dokumentumok szerint Kárpáti „Halasi” fedőnéven dolgozott a Belügyminisztérium hírhedt III/III osztályának. Akkoriban ez a csoport politikai rendőrségként működött, feladata volt a belső elhárítás, kötelékében sok beszervezett civil működött. A feltételezések szerint Kárpáti, 1964 és 1966 között – amely időszakra esett a tokiói olimpia is – átkerült a kémelhárítással foglalkozó III/II-es alosztályhoz. A besúgóhálózat felügyeletével foglalkozó Stoll Dániel rendőrőrnagy egy jelentésében külön kitért arra, hogy a „Halasi” fedőnéven működő kapcsolat milyen eredményesen és odaadóan segítette az operatív munkát. Az olimpikonokat Tokióban összesen 42 hálózati személy figyelte, a vízilabdacsapatban legalább két hálózati személy volt. A sportoló a média megkeresésére úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy együttműködött volna a Kádár-rendszer titkosszolgálatával, és nem kommentálta, miért szűnt meg 1987-ben a kapcsolata a Belügyminisztériummal. Az akta szerint „bűncselekmény elkövetése miatt” zárták ki az állományból.[9] Kárpáti György két egykori csapattársa kételkedett az ügynökvádban[10]
Demszky Gábor az ügy nyilvánosságra kerülését követően nyilatkozatban kérte fel Kárpátit, hogy a 2008 szeptemberében neki megítélt Budapest díszpolgára díjat ne vegye át, s ő ezek után nem is kívánta átvenni az akkori főpolgármestertől.[11] 2009-ben pert nyert a hírt nyilvánosságra hozó médiummal szemben. Végül 2010. december 1-jén vette át a díszpolgári címet.
Kárpáti az ügynökmúltjára vonatkozó állításokat mindvégig tagadta.[12] A kort kutató ismert történésszel, Ungváry Krisztiánnal folytatott jogvita jogilag és történész-szakmailag helytálló eredménye az, hogy nem jelenthető ki, miszerint Kárpáti György ügynök volt, ugyanakkor az igen, hogy az állambiztonsági szervek annak tartották.[13]
Magánélete
szerkesztésHáromszor volt házas. A második feleségétől egy lánya és egy fia született.[14] Röviddel 85. születésnapja előtt, Budapesten hunyt el.
2020. július 2-án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben. A ravatalánál beszédet mondott Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke, Kulcsár Krisztián a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Kásler Miklós miniszter és Gerendás György az FTC részéről. A temetés római katolikus szertartás szerint zajlott, amelyet Kozma Imre atya celebrált.[15]
Könyvei
szerkesztés- Peterdi Pál, Jeney László, Kárpáti György. Melbourne - Miami - Margitsziget : két olimpiai bajnok élményei. Budapest: Sport kiadó (1957)
- Kárpáti György, Peterdi Pál. Kint vagyok a vízből. Budapest: Sport kiadó (1966)
- Kárpáti György, Peterdi Pál. Itt állok megfürödve (1981). ISBN 9635001126
- Kárpáti György, Peterdi Pál. Medencék, gólok, pofonok : Helsinkitől Moszkváig. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat (1982). ISBN 9632535901
- Kárpáti György, Peterdi Pál. Cini és a többiek. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat (1985). ISBN 9632536061
- Kárpáti György, Peterdi Pál. Három testőr Ausztráliában. Budapest: Ifjúsági Lapkiadó (1988). ISBN 9634228720
- Kárpáti György, Peterdi Pál. Mennyei lábtengó (és más hazugságok). Budapest: Puskás Marketing Tanácsadó Kft. (1997). ISBN 9630475146
- Kárpáti György–Káel Csaba: Gyurika. Egy pólós vallomásai. Interjúkötet és DVD; B&L Line, Bp., 2016 + DVD
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Portréfilmmel emlékezik a közmédia Kárpáti Györgyre, origo.hu
- ↑ Gyász: elhunyt a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti György. NSO.hu, 2020. június 17. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó mellszobra. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. október 7.) 1. o.
- ↑ http://jozsefvaros.hu/hir/5626/kituntettek-jozsefvaros-peldakepeit
- ↑ Kárpáti György elviszi a balhét
- ↑ "Gyurika egy kicsit túlpörgette az ügyet". [2008. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 10.)
- ↑ Kárpáti György két élete: 25 éven át volt Kádárék besúgója a legendás vízilabdázó. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
- ↑ Index: Kárpáti György III/III-as volt (magyar nyelven). index.hu, 2008. október 8. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
- ↑ Kárpáti György volt csapattársai kételkednek az ügynökvádban
- ↑ Kárpáti nem veszi át a díszpolgári címet Demszkytől (Index, 2008. október 9.)
- ↑ Ügynökvád: Kárpáti beperli a Hírszerzőt. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
- ↑ Krisztián, Ungváry: Ügynökakták: ma is velünk él a kommunizmus (magyar nyelven). index.hu, 2018. március 2. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
- ↑ Dr. Kárpáti György – Életrajz. drkarpatigyorgy.hu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
- ↑ Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől magyarnemzet.hu
Források
szerkesztés- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 848. old.
- Kárpáti György dr. profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
- Az Origo cikke Kárpáti Györgyről a melbourne-i olimpia 50. évfordulóján
- Kő András: 13+1. Kárpáti György, a szerencse fia; Chair & Man, Székesfehérvár, 2005
