Kárpáti bölény

kihalt emlősalfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 16.

A kárpáti bölény (Bison bonanus hungarorum) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó európai bölény (Bison bonasus) egyik kihalt alfaja.

Kárpáti bölény
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1852
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bovina
Nem: Bölény (Bison)
Faj: B. bonasus
(Linnaeus, 1758)
Alfaj: B. b. hungarorum
Tudományos név
Bison bonanus hungarorum
(Kretzoi, 1946)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kárpáti bölény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti bölény témájú kategóriát.

Meghatározása

szerkesztés

A kárpáti bölény fogalom megalkotása Kretzoi Miklós (1907–2005) magyar geológus–paleontológus nevéhez fűződik. 1946-ban írta le Bison bonanus hungarorum külön alfajként a Kárpátokban élt bölényt, azonban vélekedését sokáig nem vették komolyan.[1]

Előfordulása

szerkesztés

A kárpáti bölény eredeti előfordulási területe, amint neve is utal rá, a Kárpát-medence és környéke, beleértve magát a Kárpátokat, Magyarországot, Erdélyt, Moldvát és Ukrajna délnyugati peremét. A hajdani Moldvai Fejedelemség címerében is egy bölényfej szerepel.

Kihalása és „visszatelepítése”

szerkesztés

Kihalásával, a másik kihalt európai bölény alfajt, azaz a kaukázusi bölényt (Bison bonanus caucasicus) pontosan 75 évvel előzte meg, hiszen az utolsó példányát 1852-ben Máramarosban lőtték le; a kaukázusit 1927-ben.[2][3]

Az egykori elterjedési területére, nemzetközi összefogással megpróbálják visszatelepíteni az európai bölényt, azonban kárpáti bölény hiányában, európai síksági bölényeket (Bison bonanus bonasus) hoztak. A program 2014-ben indult, a Rewilding Europe és a WWF szervezetek közreműködésével. 2017-re már 30 egyed élt szabadon.[4]

  1. https://www.allatvilagmagazin.hu/allatvilag-archiv/allatvilag-2015-5.pdf
  2. După 200 de ani, zimbrul se întoarce în Carpaţi FOTOGALERII. archive.is , 2012. március 23. [2012. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Tokarska, M. (2011). „Genetic status of the European bison Bison bonasus after extinction in the wild and subsequent recovery”. Mammal Review 41 (2), 151–162. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.2010.00178.x. 
  4. Southern Carpathians. Rewilding Europe

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Carpathian wisent című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés