Kék mézbogyó

Kék mézbogyó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Mácsonyavirágúak (Dipsacales);
Család:	Loncfélék (Caprifoliaceae);
Alcsalád:	Loncformák (Caprifolioideae);
Nemzetség:	Lonc (Lonicera);
Faj:	L. caerulea;
Tudományos név
	Lonicera caerulea; L.
Szinonimák
Szinonimái
	Homotypic Caprifolium caeruleum (L.) Lam., Fl. Franç. (Lamarck) 3: 366. 1779.; Chamaecerasus caeruleus (L.) Delarbre, Fl. Auvergne, éd. 2 : 131. 1800.; Euchylia caerulea (L.) Dulac, Fl. Hautes-Pyrénées 463. 1867.; Isika caerulea (L.) Medik., Philos. Bot., 1 : 126. 1789.; Xylosteon caeruleum (L.) Dum.Cours., Bot. Cult., ed. 2. 4: 336. 1811.; a Lonicera caerulea var. altaica szinonimája: Lonicera altaica Pall.; a Lonicera caerulea var. caerulea szinonimái: Homotypic Caprifolium caeruleum (L.) Lam., Fl. Franç. (Lamarck) 3: 366. 1779.; Chamaecerasus caeruleus (L.) Delarbre, Fl. Auvergne, éd. 2 : 131. 1800.; Euchylia caerulea (L.) Dulac, Fl. Hautes-Pyrénées 463. 1867.; Isika caerulea (L.) Medik., Philos. Bot., 1 : 126. 1789.; Xylosteon caeruleum (L.) Dum.Cours., Bot. Cult., ed. 2. 4: 336. 1811.; a Lonicera caerulea var. cauriana szinonimája: Lonicera cauriana Fernald; a Lonicera caerulea var. edulis szinonimái: Lonicera caerulea subsp. edulis (Turcz. ex Herder) Hultén; Lonicera edulis Turcz. ex Freyn; a Lonicera caerulea subsp. stenantha szinonimája: Lonicera stenantha Pojark.; a Lonicera caerulea subsp. villosa szinonimái: Lonicera caerulea var. villosa (Michx.) Torr. & A. Gray; Lonicera villosa (Michx.) Roem. & Schult.; Xylosteon villosum Michx.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kék mézbogyó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kék mézbogyó témájú médiaállományokat és Kék mézbogyó témájú kategóriát.

A kék mézbogyó (Lonicera caerulea) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, tartozó loncfélék (Caprifoliaceae) családjában a névadó lonc nemzetség egyik faja.

Elterjedése

Mérsékelt éghajlatú területeken fordul elő. Észak-Amerikában, illetve Szibériában őshonos. A Távol-Keleten mindenfelé termesztik, különösen népszerű Japánban, ahol hasukappunak hívják.

Megjelenése

1,5 méter magasra növő bokor. Termése kék, mézédes körülbelül 2 centiméteres bogyó.

Életmódja

Teljesen fagyálló, igénytelen; gyakorlatilag bármilyen talajon megél. Kiskertekben és edényben is tartható. Termése májusban érik be.

Felhasználása

Ehető gyümölcse sok C- és sok B-vitamint, valamint antioxidánst (antociánt) tartalmaz. Japánban lekvárt, italt és fagylaltot is készítenek belőle. Látványos termései miatt díszbokornak is ültetik.

Változatok

L. caerulea var. altaica Pall.
L. caerulea var. caerulea — törzsváltozat
L. caerulea var. cauriana (Fernald) B. Boivin
L. caerulea var. dependens
L. caerulea var. edulis Turcz. ex Herder
L. caerulea var. emphyllocalyx
L. caerulea var. kamtschatica — kamcsatkai mézbogyó (szibériai mézbogyó, Lonicera kamtschatica) néven sokan önálló fajnak írják le
L. caerulea var. pallasii
L. caerulea var. stenantha (Pojark.) Hulten ex Skvortsov
L. caerulea var. villosa (Michx.) Á. Löve & D. Löve

Galéria

Virága

Bogyós gyümölcse

Források

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap