Kékbegy
A kékbegy (Luscinia svecica) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Hím kékbegy
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Luscinia svecica (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kékbegy témájú médiaállományokat és Kékbegy témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésEurópában és Ázsiában költ. A telet Észak-Afrikában és Indiában tölti. A szegélynádasok, sással benőtt kanálisok lakója.
Kárpát-medencei-előfordulása
szerkesztésÁprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon. Tavak, halastavak nádasainak szegélyében rendszeres fészkelő. Hazánkban a fehér csillagos alfaj költ és rendszeresen átvonul. A vörös csillagos törzsalak (ssp. svecica), amely a tundra és a szubalpin területek jellegzetes fészkelője nálunk rendkívül ritka kóborló.
Alfajai
szerkesztésAlfajait két csoportba szokás sorolni.
- Cyanecula csoport – fehér csillagos alfajok
- Luscinia svecica cyanecula (Johann Wolf, 1810) – Hollandia, Franciaország keleti része, Spanyolország középső része, Németország, Közép-Európa, keletre Ukrajna északnyugati részéig, fehér csillag
- Luscinia svecica namnetum (Noël Mayaud, 1934) – Franciaország délnyugati és középső része
- Luscinia svecica magna (Nikolai Alexejewitsch Sarudny & John Claudius Loudon, 1904) – Törökország keleti része, a Kaukázus vidéke és Észak-Irán
Egyes rendszerezők az Ibériai-félszigeten élő madarakat Luscinia svecica azuricollis néven külön alfajnak tekintik.
Átmeneti alfajok
- Luscinia svecica volgae (O. Kleinschmidt, 1907) – Ukrajna északkeleti része és európai Oroszország középső és keleti része
- Luscinia svecica abbotti (Charles Wallace Richmond, 1896) – Afganisztán északi része, Pakisztán északi része, Kasmír és a Himalája Északnyugati vonulatai
- Svecica csoport – vörös csillagos alfajok
- Luscinia svecica svecica (Linnaeus, 1758) – Észak-Európa, Észak-Ázsia, Alaszka északi és Kanada északnyugati része, az 1970'-es évek óta egyes közép-európai hegységekben is előfordul, rozsdavörös csillag
- Luscinia svecica pallidogularis (Zarudny, 1897) – Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán
- Luscinia svecica tianshanica – a Tien-san hegység
- Luscinia svecica saturatior (Pjotr Petrowitsch Suschkin, 1925) – az Altáj-hegység, Mongólia északnyugati részeKözép-Ázsia hegyvidékei
- Luscinia svecica kobdensis (Arkadi Jakowlewitsch Tugarinow, 1929) – Mongólia nyugati része és Nyugat-Kína
- Luscinia svecica przewalskii (Arkadi Jakowlewitsch Tugarinow, 1929) – Közép-Kína
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 14 centiméter, a szárnyfesztávolsága 20–22 centiméter, testtömege pedig 15–25 gramm. Háta és szárnyai sötétbarnák. A hím kék mellényén alfajtól függően más színű csillagot visel. A tojó torka fehéres. A fiatalok az első vedlésig pettyezettek.
 |
-_Female_at_Bharatpur_I_IMG_5484.jpg) |
Életmódja
szerkesztésRovarokkal, férgekkel és pókokkal táplálkozik.
Szaporodása
szerkesztés
Töltések oldalába vagy a talajra, növények közé rejtve készíti fészkét. Fészekalja északon 6-7 tojásból áll, délen 4-5 tojást rak. 13-14 napig kotlik és még 13-14 napig gondozza őket.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. április 4.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
