Kékhomlokú amazon

Kékhomlokú amazon
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nem:	Amazon (Amazona);
Faj:	A. aestiva;
Tudományos név
	Amazona aestiva; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kékhomlokú amazon témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kékhomlokú amazon témájú médiaállományokat és Kékhomlokú amazon témájú kategóriát.

A kékhomlokú amazon (Amazona aestiva) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az araformák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása

Brazília, Bolívia Paraguay és Argentína területén honos. Folyó melletti erdők, szavannák lakója.^[2]

Megjelenése

Magassága 37 centiméter. Testének nagy része zöld, homlokán a csőréig kék csík húzódik. Feje egy része, szárnyhajlata és farka vége sárga.

Párban

Életmódja

Kisebb csapatokban, a lombkorona szinten, magokkal, gyümölcsökkel, és virágokkal táplálkozik. Mezőgazdasági területen károkat okozhat.

Szaporodása

Amazona aestiva tojása

Költési időszaka október és március közé tehető, fák odvaiba fészkel.^[2] Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen a tojó 26 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje 60 nap.

Jegyzetek

↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ ^a ^b Oláh György (2007). „Papagájkutatás Argentínában: Kékhomlokú amazonok földjén”. Élet és Tudomány 62 (4), 116–119. o.

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Olah2022-1] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[Olah2007a-2] Oláh György (2007). „Papagájkutatás Argentínában: Kékhomlokú amazonok földjén”. Élet és Tudomány 62 (4), 116–119. o.

[1]

[2]