Kéktorkú gyurgyalag
A kéktorkú gyurgyalag (Merops viridis) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(cropped).jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Merops viridis Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kéktorkú gyurgyalag témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kéktorkú gyurgyalag témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]
Alfajai
szerkesztés- Merops viridis americanus Statius Muller, 1776
- Merops viridis viridis Linnaeus, 1758[2]
Előfordulása
szerkesztésDélkelet-Ázsiában, Brunei, Kambodzsa, Kína, Hongkong, Indonézia, Laosz, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, folyók és patakok környékén, tengerparti homokdűnék, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 21 centiméter, testtömege 34–41 gramm.[5]
Életmódja
szerkesztésRovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
