Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata

	Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata
Típus	üzleti vállalkozás
Alapítva	1954. április 1.
Székhely	Budapest
	Sablon • Wikidata • Segítség

Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata) (nem hivatalos rövidítések: Képzőművészeti Alap Kiadó; Képzőművészeti Kiadó; Képzőművészeti K.), a cég neve hatályos 1954. április 1-jétől,^[1] székhely: Budapest.

Története

„A kiadóvállalat a Népművelési Minisztérium határozatával 1954 április 1-jén alakult meg mint a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Jogelőd szerve a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalat volt, amely a Képcsarnok Vállalatra és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatára vált szét. A szerv közvetlen felügyeleti szerveként a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapját jelölték meg. Kiadványainak körét képezték: képzőművészeti könyvek és reprodukciók; illusztrált naptárak, képes levelezőlapok; egyéb művészeti tárgyú kiadványok, életrajzok. Műszaki retusmunkákat is és ügynöki tevékenységet is végzett, retusműterme 1958 óta működött. 1984 január 1-jétől a vállalat neve Képzőművészeti Kiadóra változott (teljes nevén: Képzőművészeti Kiadó, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Leányvállalata). Legnagyobb volumenű profiljuk a levelezőlap-kiadás volt, ezen belül is a színes levelezőlapok. Kiemelkedő kereskedelmi és együttműködési partnerének számított az Offset Nyomda, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, és a Piért Nagykereskedelmi Vállalat. A könyvkiadás tematikájában kiemelt szerepet kaptak a "kulturpolitikai célkitűzések," ami azt jelentette, hogy a kortárs magyar művészetet bemutatását preferálták. Leghíresebb sorozata a '"Mai magyar művészet" című monográfia-sorozat, amelynek darabjai: Mai magyar rajzművészet, Mai magyar iparművészet, Mai magyar szobrászat, Mai magyar festészet, Mai magyar gobelinek. 1996 február 1-jétől Képzőművészeti Kiadó Kft. néven működik.^[2]”

Tevékenysége

Képzőművészeti (építészet, szobrászat, rajz, grafika, festészet) nyomtatott kiadványokat szerkesztett és forgalmazott a legkülönbözőbb műfajokban: kiállítási katalógusok; oktatási anyagok; szakirodalom; művészettörténeti irodalom. Idegenforgalmi értékek^[3] történelmi és kulturális bemutatására is vállalkozott. A külföldi képzőművészeti alkotások szakirodalmát magyarra fordította, s bemutatta a hazai közönségnek; magyar múzeumokat és magyar vagy Magyarországon található képzőművészeti alkotásokat közreadott idegen nyelvű szakirodalom kíséretében külföldiek számára. A Képművészeti Alap Kiadó Vállalata azon kiadók egyike, mely tevékenységének jelentős szerepe volt a képzőművészeti vizuális kultúra közvetítése területén. Jelentős vállalkozása volt - az ötvenes évek második felében létrehozott - RETUSMŰTEREM, amely a saját kiadványok nyomdai előkészítéséhez szükséges "amerikai retus" munkák elvégzése mellett, más kiadók megrendelésére is retusált. A cég megalakulása utáni évben jelentkezett a: KÉPES LEVELEZŐLAP TÖRTÉNETE" című kiállításával, amelynek budapesti bemutatása után - az érdeklődésre alapozva - vándorkiállításként is elvitte, számos vidéki múzeumba, művelődési házba, könyvtárba, honvédségi körletekbe. A siker ösztönözte a Kiadó vezetését, hogy további kiállításokkal is jelentkezzen, amelyek már a tervezéskor, vándorkiállításnak készültek. Ilyen volt, a FESTÉSZETÜNK LEGSZEBB ALKOTÁSAI, A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI, összesen: cca. 8-9 vándor anyag. Ezeken a helyszíneken, kulturális eseménynek számított egy-egy bemutató, amelyek némelyikét, olyan ismert emberek nyitották meg, mint a soproni kiállítások esetében Csatkai Endre, Kőszegen: Szövényi István, Budapesten: Pogány Ö. Gábor, Szolnokon: Kaposvári Gyula, és mások. A Képzőművészeti Kiadó részt vett a Szerencsen ma is látható Képes levelezőlap Múzeum megalapításának előkészítésében, amely Dr.Petrikovics László orvos, és műgyűjtő alapító ajándékából jött létre. Megrendezte a "100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP" kiállítást - 1970-ben - a Műcsarnokban. Összefogta a képes levelezőlap gyűjtőket, és - időnként - rendezvények keretében adott szakmai tájékoztatást. Az első - magyarországi - megrendezéstől résztvevője volt, a Képzőművészeti Világhét eseményeinek. Rövid idővel, a megalakulása után, felkínálta a magyar vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy cég-, és árupropaganadájukat, magyar alkotások nyomataival készített fali-, és asztali naptárakkal reklámozzák. Napjainkban többféle szakirányban nyitott a Képzőművészeti Kiadó profilja.

Sorozataiból

Az én múzeumom (1963–1984) sorozat szerk. Zádor Anna
Képzőművészeti zsebkönyvtár (1958–1988)
Magyar mesterek (1954–1963)^[4]
Magyar műemlékek^[5] (1953–1977)
Magyar művészettörténet^[6] (1970–1971)
Mai magyar iparművészet (1974–1977)^[7]
Mai magyar művészet (1971–1989) sorozat szerk. Dávid Katalin
Mesterművek zsebkönyvtára (1964.)^[8]
Műemlékeink lásd Magyar Műemlékek
A művészet kiskönyvtára (1955–1969)^[9]
Művészettörténet (1958–1971)
A művészettörténet forrásai (1959–1964)
A realizmus magyar mesterei (1953)^[10]
A turizmus kérdései (1997–2001)

Folyóirataiból

Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum évkönyve (1962)^[11]
Művészet : Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (1960–1990)^[12]

Jegyzetek

↑ Már 1953-ban is jelentett meg kötetet Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata impresszummal, hiszen a kiadó megalapítása már folyamatban volt.
↑ https://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery/detail.aspx?ID=9169
↑ Pl. Buda : The Castle District : English with 52 color photos : Das Burgviertel : Deutsch mit 52 Farbphotos / text by József Bessenyei. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1989. [48] p. : ill., színes.:(Ser. Souvenir guide, 0865-2619) Angol és német nyelven. ISBN 963-336-493-0
↑ A sorozat ma is él, de már a Corvina Könyvkiadó gondozza.
↑ Lásd Műemlékeink, Helyreállított műemlékeink alternatív címeken is.
↑ Minerva Kiadóval együtt.
↑ 2007-ben a Ráday Galéria adott ki ezen a címen könyvsorozatot.
↑ Egy Vincent van Gogh és egy Toulouse-Lautrec kötet jelent meg ezen sorozatcím alatt.
↑ E sorozat kötetei többnyire, majd kizárólag a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelentek meg 1984-ig.
↑ Than Mór : 1828–1899 / Wilhelmb Gizella Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1953. 52 p., 30 t. : ill.
↑ Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 5. : 1962 / főszerk. Dobrovits Aladár Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. 178 p.
↑ Állományadatok:1.1960:1-5; 2.1961:1-12--30.1989:1-12--31.1990:1-3. (SZTE Egyetemi Könyvtárban található állomány alapján.)

Külső hivatkozások

Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata cégadatai, részleges Archiválva 2020. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

[1] Már 1953-ban is jelentett meg kötetet Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata impresszummal, hiszen a kiadó megalapítása már folyamatban volt.

[2] ttps://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery/detail.aspx?ID=9169

[3] Pl. Buda : The Castle District : English with 52 color photos : Das Burgviertel : Deutsch mit 52 Farbphotos / text by József Bessenyei. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1989. [48] p. : ill., színes.:(Ser. Souvenir guide, 0865-2619) Angol és német nyelven. ISBN 963-336-493-0

[4] A sorozat ma is él, de már a Corvina Könyvkiadó gondozza.

[5] Lásd Műemlékeink, Helyreállított műemlékeink alternatív címeken is.

[6] Minerva Kiadóval együtt.

[7] 2007-ben a Ráday Galéria adott ki ezen a címen könyvsorozatot.

[8] Egy Vincent van Gogh és egy Toulouse-Lautrec kötet jelent meg ezen sorozatcím alatt.

[9] E sorozat kötetei többnyire, majd kizárólag a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelentek meg 1984-ig.

[10] Than Mór : 1828–1899 / Wilhelmb Gizella Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1953. 52 p., 30 t. : ill.

[11] Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 5. : 1962 / főszerk. Dobrovits Aladár Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. 178 p.

[12] Állományadatok:1.1960:1-5; 2.1961:1-12--30.1989:1-12--31.1990:1-3. (SZTE Egyetemi Könyvtárban található állomány alapján.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata
Típus	üzleti vállalkozás
Alapítva	1954. április 1.
Székhely	Budapest

Sablon • Wikidata • Segítség