Kéregmoly

A kéregmoly (Enarmonia formosana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának a Kárpát-medencében is honos faja.

Kéregmoly
Enarmonia formosana imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Tagozat: Cossina Altagozat: Cossina Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea) Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae) Alcsalád: Olethreutinae Nemzetség: Enarmoniini Nem: Enarmonia Faj: E. formosana
Tudományos név
Enarmonia formosana Scopoli, 1763
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kéregmoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kéregmoly témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelye

Nemcsak Európában és Ázsiában terjedt el, de Észak-Afrikában is.

A Kárpát-medencében is megtalálható. Magyarországon szinte mindenütt előfordul. Értelemszerűen főleg azokon a helyeken, ahol tápnövényei élnek.

Megjelenése

Szárnyait vörösesbarna és fehér színek bonyolult mintázata díszíti. A szárny fesztávolsága 12–19 mm.

Életmódja

A Kárpát-medencében évente egy-két nemzedéke fejlődik ki, méghozzá úgy, hogy a populáció egy kis (a hidegebb években nagyobb) része egy nemzedékes.

Életmódja eltér az egyéb sodrómolyokétól: a hernyók a tápnövény kérgében fejlődnek ki. Eltérően fejlett (L3–L5) hernyói telelnek át. Tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést; az áttelelt hernyók bábjaiból származó lepkék zömmel májusban rajzanak, és ekkor is rakják le petéiket a fák sima kérgére. A fiatal hernyók behatolnak a kéregbe, és főként az élő kéregrész határain rágnak. A kéregmolyfertőzés leggyakrabban az idős fák alsó részének sebhelyeiben kezdődik, és fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeiig elérhet, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.

Fő tápnövényei a csonthéjasok; a Kárpát-medencében az alábbi fákban tett kárt:

• mandula
• őszibarack
• kajszi
• cseresznye
• meggy
• körte
• berkenye

Nemzetközi beszámolókból tudunk egyéb tápnövényeiről is:

• sajmeggy
• tűztövis
• borostyán (Hedera sp.)

Ha teheti, válogat a tápnövények közül, és legszívesebben a mandula, a kajszi és a meggy kérgét eszi. Esetenként nagy károkat okozhat – a Kárpát-medencében főleg az idős mandulafákat, de egyéb gyümölcsösöket is (kajszi, meggy). Európa más részein (például Franciaországban) a fiatal fákat is megtámadja. Esetenként együtt károsít az üvegszárnyú almafalepkével, a darázsszitkárral vagy a nagy farontólepkével is, és ez növeli az okozott kárt.

Források

• Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
• Pastorális, 2011: Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke. Microlepidoptera.hu 3: 37–136. (2011.09.30.) HU ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/2062-6738 2062-6738]
• Pastorális & Szeőke, 2011: Pastorális & Szeőke: A Vértes hegység molylepkéi