Kézdimartonfalva
falu Romániában, Kovászna megyében
Kézdimartonfalva (románul: Mărtineni) falu Romániában, Kovászna megyében.
Kézdimartonfalva (Mărtineni) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Szentkatolna |
Rang | falu |
Községközpont | Szentkatolna |
Irányítószám | 527069 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64176 |
Népesség | |
Népesség | 575 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 593 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 540 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kézdimartonfalva témájú médiaállományokat. | |
Földrajz
szerkesztésKézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra, az Ika-patakának a Feketeügybe torkollásánál fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésTörténete
szerkesztés1407-ben Martonfalva néven említik először. Neve a síkvidékből kiemelkedő dombot jelölő régi magyar mart főnévvel lehet kapcsolatban. Régebben Mártonfalvának nevezték. A falunak már a 13. században volt temploma, mely a reformáció idején a falu népével együtt református lett.[2] 1834-ben a falut tűz pusztította. 1849. január 15-én itt mondták fel az Árapatakon megkötött fegyverszüneti szerződést az osztrákokkal.
1910-ben 506 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Népesség
szerkesztés1992-ben 644 lakosából 642 magyar és 2 román volt.
Látnivalók
szerkesztés- Református temploma 15. századi eredetű, 1754-ben barokk stílusban átépítették, 1824-ben bővítették. Tornya 1778-ban épült.
- A Bogdán udvarház 1820-ban épült, a 18. századi székelykapu a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum udvarán áll.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ a b Újra megáldják a felújított szentkatolnai templomot (magyar nyelven). RomKat.ro, 2016. november 25. (Hozzáférés: 2017. április 14.)