Köpölyözés
A köpölyözés egy olyan alternatív gyógyászati módszer, melynek során felmelegített poharak használatával, vákuum segítségével gyakorolnak szívóhatást a bőr felületén. Leggyakrabban Ázsiában használják, de Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában is elterjedt.[1] A köpölyözést áltudománynak tartják, alkalmazását pedig kuruzslásnak.[2][3]
A köpölyözést végzők a terápiát általában széles körben használják különféle egészségügyi problémákra: láz, krónikus hátfájás, étvágytalanság, emésztési zavarok, magas vérnyomás, akné, ekcéma, kiütések, vérszegénység, stroke-ból felépülés, orrdugulás, terméketlenség, és menstruációs görcsök esetében is.
Annak ellenére, hogy a páciensek számos esetben arról számolnak be, hogy jobban lettek a terápia hatására, jelenleg nincs arra semmilyen bizonyíték, hogy bármilyen haszna lenne.
Története
szerkesztésNem tisztázott, pontosan honnan is ered a köpölyözés. Az iráni hagyományos orvoslás már alkalmazta a nedves köpölyözést, mert úgy vélték, alkalmazásával a sebek hegek nélkül gyógyulnak, és megtisztítja a belső szerveket is.[4]
Az ókori Görögországban Hippokratész belgyógyászati céllal javasolta alkalmazni. Mivel Mohamed próféta is előszeretettel alkalmazta, ezért az iszlám világban is elterjedt. Kínában az első írásos bizonyíték a 2. századból származik, akkor Ko Hung alkalmazta.[5] Maimonidész könyvében is szerepel, ezért a kelet-európai zsidóság is széles körben kezdte el használni.[6] Kínában az 1950-es évek óta a hagyományos kínai orvoslás részeként használják.
Alkalmazása
szerkesztésGyakorlói szerint a köpölyözés arra alkalmas, hogy "méreganyagokat" távolítson el a szervezetből, javítsa a vérkeringést, illetve az akupunktúrás pontokon használva energetizáljon.
Hagyományosan csészékkel vagy üvegpoharakkal végzik, de léteznek modernebb eszközök, például gumiból is. Habár a módszertan változó lehet, közös alap, hogy a páciens testére helyezett pohárral szívni kezdik annak bőrét, mégpedig azáltal, hogy a pohár belsejében vákuumot keltenek - vagy a benne lévő levegő melegítésével és lehűtésével, vagy mechanikus úton.[7] A poharak általában 5-15 percig maradnak a helyükön.
Többféleképpen csoportosítható a köpölyözés. Az első csoportosítás a technika szerint történik: száraz, nedves, masszázs vagy gyors. A másodiknál a szívóerő a lényeges: könnyed, közepes vagy erős. A harmadik csoportosítási aszerint történhet, hogy mivel érik el a szívóhatást: tűzzel, manuálisan vagy elektromossággal. Végül a negyedik csoport a felhasznált anyagok szerint állítható fel: gyógynövényes, vizes, ózonos, moxás, tűs, és mágneses.
A száraz köpölyözés során egy felmelegített poharat helyeznek a páciensre. Ahogy lehűl a benne lévő levegő, úgy keletkezik egy vákuumhatás, amely beszívja magába a bőrfelületet. A tüzes köpölyözés előtt először egy alkoholba áztatott gyapjúlabdacsot fognak meg csipesszel, majd ezt meggyújtják, és egyetlen hirtelen mozdulattal előbb a pohár alá helyezik, majd villámgyorsan ki is veszik. A tűz felmelegíti a levegőt a pohárban, amely amikor lehűl, ugyancsak vákuumhatást kelt. Adott esetben masszázsolajat is használnak, hogy a pohár könnyebben csússzon a bőrfelületen. Ez a módszer nem veszélytelen, mert azon túl, hogy maradandó nyomokat hagyhat a bőrön, égési sérülések veszélyével jár együtt.[8]
A nedves köpölyözés, arab nevén hidzsama (جامة) lényege, hogy előtte megvágják a bőrfelületet, és a vákuum hatásával vért szívnak ki belőle. E tekintetben a módszer az érvágás egy sajátos változatának tekinthető. Használata megjelenik az iszlám hadíszban is, mely szerint maga Mohamed próféta is használta, és éppen ezért széles körben elterjedt, és még a mai napig is alkalmazzák. Alkalmazzák még Finnországban is, jellemzően szaunázás után, ahol is tehénszarvból készült eszközt használnak pohár helyett, melyből manuálisan lehet elszívni a levegőt.[9]
A hagyományos kínai orvoslásban a vér- és nyirokkeringés beindítására használták, a csí mozgásba hozatalára, hogy ezáltal elkerülhessék a légúti betegségeket. Használták még a nyakon, háton, vállakon, illetve a vázizmokon.
Tudományos értékelés
szerkesztésAz American Cancer Society állásfoglalása szerint nem támasztják alá elérhető tudományos bizonyítékok a köpölyözés hatásosságát, maga a kezelés pedig égési sérülések kockázatával jár együtt.[10] Ez azért is van, mert jobbára gyenge megbízhatóságú esettanulmányok állnak csak rendelkezésre, amellett gyakran végzik együtt akupunktúrával, így az esetlegesen elért pozitív eredményeket nem lehet kizárólag a javára írni.[11]
Áltudományos voltának megfelelően hamis az az állítás, hogy a köpölyözés alkalmas arra, hogy méreganyagokat távolítson el a szervezetből,[12] ahogy a vérkeringést sem javítja.[13][14] Placebohatáson kívül így másról nem beszélhetünk.[15]
Biztonság
szerkesztésA köpölyözés nem veszélytelen dolog, főként magas vérnyomással vagy szívbetegséggel küzdő emberek esetében.[16] Alkalmazása bőrelszíneződéssel, sebekkel, véraláfutásokkal járhat együtt, különleges esetekben bőrbetegséggel.[17] A köpölyözés felsértheti a hajszálereket a bőrben.
Forráshivatkozások
szerkesztés- ↑ https://doi.org/10.1016%2Fj.jaad.2017.06.159
- ↑ Acupuncture Odds and Ends | Science-Based Medicine (amerikai angol nyelven). sciencebasedmedicine.org, 2014. december 26. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Hall, Harriet. „Quackery and Mumbo-Jumbo in the U.S. Military”, Slate, 2012. augusztus 21. (Hozzáférés: 2024. április 17.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Nimrouzi, Majid, Amir-Mohammad (2014. április 1.). „Hijamat in Traditional Persian Medicine: Risks and Benefits” (angol nyelven). Journal of Evidence-Based Complementary & Alternative Medicine 19 (2), 128–136. o. DOI:10.1177/2156587214524578. ISSN 2156-5872.
- ↑ Cupping. www.itmonline.org. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ http://www.tabletmag.com/scroll/210759/everything-you-ever-wanted-to-know-about-cupping-and-some-stuff-you-probably-didnt
- ↑ Ansorge, Rick: What Is Cupping Therapy? Uses, Benefits, Side Effects, and More (angol nyelven). WebMD. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Sagi, A., C. (1988. augusztus 1.). „Burn hazard from cupping—an ancient universal medication still in practice”. Burns 14 (4), 323–325. o. DOI:10.1016/0305-4179(88)90075-7. ISSN 0305-4179.
- ↑ Burns, Monique: Finland’s Magnificent Obsession (amerikai angol nyelven). Travel Squire, 2012. január 30. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ American Cancer Society complete guide to complementary & alternative cancer therapies. Internet Archive. 2009. ISBN 978-0-944235-71-3 Hozzáférés: 2024. április 17.
- ↑ Lilly, Evelyn (2012. április 1.). „Dermatoses secondary to Asian cultural practices” (angol nyelven). International Journal of Dermatology 51 (4), 372–382. o. DOI:10.1111/j.1365-4632.2011.05170.x. ISSN 0011-9059.
- ↑ Fashionably toxic | Science-Based Medicine (amerikai angol nyelven). sciencebasedmedicine.org, 2011. május 23. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Salzberg, Steven: The Ridiculous And Possibly Harmful Practice Of Cupping (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Hamblin, James: Please, Michael Phelps, Stop Cupping (angol nyelven). The Atlantic, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Therapy or Injury? Your Tax Dollars at Work. | Science-Based Medicine (amerikai angol nyelven). sciencebasedmedicine.org, 2012. július 31. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Cupping and coining: I did it long before Phelps (angol nyelven). AP News, 2016. augusztus 10. (Hozzáférés: 2024. április 17.)
- ↑ Cupping (angol nyelven). NCCIH. (Hozzáférés: 2024. április 17.)