Köpec

Köpec (románul Căpeni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Köpecen számos rendezvényt szerveznek, például kamionos találkozó, falu napok. Bányászfaluként kezdte és egy elég nagy népességel rendelkező falu lett.

Köpec (Căpeni)
Köpec
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	falu
Községközpont	Barót
Irányítószám	525103
SIRUTA-kód	63483
Népesség
Népesség	845 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	929 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 02′ 24″, k. h. 25° 34′ 42″46.040101, 25.578328
A Wikimédia Commons tartalmaz Köpec témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Székelyudvarhelytől 35 km-re délkeletre, Sepsiszentgyörgytől 25 km-re, Brassótól 40 km-re, Barót központjától 4 km-re délre, az Oltba ömlő Köpec-patak mellett fekszik.

Története

1459-ben Kepecz néven említik. A mai falu a 17. században Kis- és Nagyköpec egyesüléséből keletkezett. Az egykori Kisköpec helyén ma is találhatók romtöredékek. Egykori kápolnája a Varjúvár nevű magaslaton állott, ahol egykor a Varjúvár nevű kora középkori erőd is volt, eredete, sorsa ismeretlen, nyoma alig maradt. Határában a Csemeréte nevű helyen volt 1661-ben a csemeréti-csata, ahol Barcsay Gáspár serege legyőzte a meghódolni nem akaró háromszéki székelyeket. 1848. december 9-én a köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal, a falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújtatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: Baj van Köpecen. December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak. 1901-ben a falu piacára emlékoszlop került. A keresztúti csata helyén 1970-ben állították fel a törött kardot ábrázoló emlékművet.

1944-ben a román Maniu-gárdisták pusztítottak itt.

A falu határában 1872 és 1967 között lignitbánya működött.

1910-ben 1299 lakosából 1286 magyar, 7 román, 3 német, 3 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1213 lakosából 1190 magyar, 22 román, 1 német volt.

A falu túlnyomó része a református felekezethez tartozik.

Látnivalók

• A falu református temploma középkori eredetű, mai formáját 1928-ban nyerte el, védőfala 1819-ben épült.
• Ortodox temploma 1712-ben épült, 1881-ben újjáépítették.
• A Hoffmann-kúria a 19. században klasszicista stílusban épült.
• A köpeci szil az év fája lett Romániában 2011-ben.
• Bányászati magángyűjtemény
• Bányairoda
• Bánya bejárata

• 
  Köpeci bányászati magángyűjtemény
• 
  Bányairoda, "köpeci nagyiroda"
• 
  Géza- (November 7) bánya felújított bejárata

Híres emberek

• Itt született 1875-ben Kamenyiczky Etelka írónő.
• Innen származik és itt élt 1919-től 1941-ig Köpeczi Sebestyén József heraldikus és művészettörténész.
• Itt született 1923. június 30-án Györffy Rózsa, író, színésznő.
• Itt született 1936. február 9-én Gúzs Imre író, újságíró.
• Itt született 1972. szeptember 26-án Nagy Sándor labdarúgó, labdarúgóedző
• Itt született 1974. november 2-án Urák István természettudományi szakíró, egyetemi oktató.

Képek

• 
  Véczeri 48-as emlékmű
• 
  Köpeci szil, az év fája Romániában 2011-ben
• 
  Hagyományos pánkósütés