Körmendy Ágoston

(1926-2011) magyar gépészmérnök, matematikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

Körmendy Ágoston (Balatonkenese, 1926. június 3.Budapest, 2011. november 19.) gépészmérnök, matematikus. A Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető titkára. Az Autógyártók Nemzetközi Szervezete (OICA) volt alelnöke. Számos könyv és publikáció jegyzője, főleg a turbó-feltöltés és a dízelmotor fejlesztése, a gépjárművek piaci, műszaki kiszolgálása, minőségbiztosítása kutatása terén. Emellett számos francia és angol kiadvány szerkesztője és fordítója.

Körmendy Ágoston
1991-ben
1991-ben
Született1926. június 3.
Balatonkenese
Elhunyt2011. november 19. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
matematikus,
egyetemi oktató
IskoláiLovassy László Gimnázium (–1944)
SablonWikidataSegítség

Életrajza

szerkesztés

Általános iskolai éveit Balatonkenesén, majd Kispesten töltötte. A gimnáziumot a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban végezte, itt is érettségizett 1944-ben.[1] Az ötvenes évek első felétől több, mint két évtizeden át a Csepel Autógyárban kutatómérnök, majd a gyár kísérleti üzemének vezetője.[2] Olyan korszakosan meghatározó konstrukciók műszaki kialakításában volt vezető szerepe, mint a Csepel D420-as vagy a Csepel D344. Az 1950-es években kezd el oktatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépgyártás-technológia tanszékén és Gépjármű tanszékén. Az évtized második felében Vietnámban, a Hanoiban frissen megalakult műszaki egyetem tanára, ahol feladata az ottani műszaki felsőoktatás megszervezése. Külföldi oktatói tevékenységét a magyarországi forradalom okán két ország között kialakult diplomáciai zavarok miatt kellett félbehagynia.

Az 1963-ban az autóiparban elhíresült, MOGÜRT-Ikarus-Csepel Autó összefogásával megvalósult "Afrika-expedíció" szervezője volt, melynek során magyar gyártmányú buszok tesztelését végezték Afrikában. A hetvenes évek közepéig tudományos munkássága mellett továbbra is a Csepel Autógyár főkonstruktőre, műszaki és kísérleti vezetője.[3]

A nyolcvanas években a Gépipari Tudományos Egyesület gépjármű szakosztályának elnöke.[4] 1982-ben megszerzi a műszaki tudományok doktora címet és az MTA Hő-és Áramlástechnikai Gépek Bizottságának tagjaként is ellát tudományos tevékenységet.[5] 1985 és 1990 között a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat tanácsának elnöke. A kilencvenes években Hungexpo Autókiállítás szervezője, illetve a MOGÜRT-Ikarus közös Hungarian Busexport Vállalat vezérigazgatója, mely vezetésével átlagosan évi 15 000 Ikarus, Rába és Csepel gépjárművet exportált a világ 41 országába. A kilencvenes években az átalakult MOGÜRT Holding Rt. felügyelőbizottsági elnöke. 1999-2009 között a Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető titkára. A Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, a Bánki Donát-díj kétszeres kitüntetettje, 2009-ben "Örökös Mérnöki Kamarai Tag" lett.[6]

Munkássága során mintegy 50 tudományos és megközelítőleg 800 tudományos-műszaki ismeretterjesztő cikk, illetve 19 könyv szerzője.[7]

Afrika-expedíció

szerkesztés

A Magyarországon gyártott gépjárművek extrém körülmények közötti helytállásának tesztelésére és egyben a későbbi eladásokat segítő marketing célból 1963-ban a magyar gépjárművek külföldi kereskedelméért felelős MOGÜRT kísérleti főmérnökeként Körmendy nagyszabású expedíciót szervezett, melyen kettő Ikarus autóbusz és kettő Csepel 344-es típusú teherautó tett meg hat hónap alatt összesen 20 000 km-t Nyugat-Afrikában. Az expedíció a szenegáli Dakarból indult és olyan országokon haladt keresztül, mint Mali, Felső-Volta (Burkina Faso), Niger, Dahomey (Benin), Nigéria és Togo, míg végül megérkezett a ghánai Accrába. Az 1960-as években az expedíció szenzációnak számított, több helyen beszámolt róla az angol, francia és német sajtó is. Keretében több olyan helyen is megfordultak magyar járművek, ahol a helyi lakosok autóbuszt még korábban soha nem láttak. Az út kereskedelmi szempontból is sikernek bizonyult. Eredményeként Szenegál, Nigéria és Ghána is vásárolt magyar gépjárműveket.[8][9][10]

Szabadalmai

szerkesztés
  • Teleszkopikus lengéscsillapítók (Kocsis F., Körmendy Á., Törőcsik L.) 1968. jún. 4., 1970. nov. 5., 157223 sz.
  • Tengelykapcsoló robot (Körmendy, Puglits, Ratskó, Váradi)
  • Üzemeljárás magas Oktánszámigényű Otto-motorok részére (Meszlényi, Körmendy, Szini, Tóth) 1974. július 27., 1981. január 10. 174476 sz.
  • Berendezés belső égésű motorral felszerelt gépjárművek fűtésére 1989. január 27., 1992. október 12. 750704 sz., SU 4613331 sz.

Díjai, elismerései[11]

szerkesztés
  • Gépipari Tudományos Egyesület – A technika fejlesztéséért I. kitüntetés három alkalommal (1968, 1975, 1979)
  • Bánki Donát-díj két alkalommal (1984, 2002)
  • Műszaki irodalmi díj (1993)
  • Gépipari Tudományos Egyesület tiszteleti tagja (2005)
  • Magyar Mérnöki Kamara örökös tagja (2009)
  • EOQ minőségi díj
  • Vietnámi Barátság Érdemrend

Tagságok nemzetközi szervezetekben

szerkesztés
  • OICA (Organisation Internationale de Constructeurs d'Automobiles) alelnök 1979-1981 és 1991-1993-ban
  • FISITA tanács delegált (Fédération Internationale des Sociétés d' Ingénieurs des Techniques d' Automobiles)
  • UITP (Union International de Transport Publique) delegált
  • EOQ Automotive Board - Gépjármű Szakbizottsági elnök
  • CIMAC (Conseil International des Machines a Combustion) tag

Emlékezete

szerkesztés

A Typotex Kiadó 2010-ben kiadott egy Körmendy szakmai életpályáját bemutató könyvet.[12] A könyv bemutatójára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen került sor, ahol beszédet mondtak régi barátok, pályatársak, így Michelberger Pál,az MTA tagja, Kulcsár Béla, a BME Közlekedésmérnöki Kar dékánja és Lukács Pál, a Neumann János Egyetem docense [13]

  1. Lovassy László Gimnázium, Lovassy-László-Gymnasium, Veszprém. www.lovassy.hu. (Hozzáférés: 2015. november 23.)
  2. „Kerekasztal (Marotimotor)”. 
  3. Archivált másolat. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  4. Archivált másolat. [2015. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  5. Egy alkotó mérnök az autóiparban, 2. sz. melléklet
  6. http://www.bpmk.hu/index.php/jogszabalyok/item/94-a-bpmk-orokos-tagjai
  7. Körmendy Ágoston. www.typotex.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  8. Császtvay Tünde – Gazda István – Sisa József: Nemzeti évfordulóink 2013. 2013–01–14. Hozzáférés: 2018. április 12.  
  9. Csepel teherautók Nyugat-Afrikában”, Vezess, 2002. május 5. (Hozzáférés: 2018. április 12.) 
  10. Az Ikarusok ott is átmentek a Szaharában, ahol a Mercedesek lerobbantak. Telex.hu, 2023. március 31.
  11. Egy alkotó mérnök az autóiparban 135. o.
  12. Körmendy Ágoston. Hozzáférés: 2020. augusztus 27.  
  13. https://autopro.hu/techtogether/konyvbemutato-es-eloadasok-a-muegyetemen/110499” 
  • A Műszaki Egyetem 2010-es gyémánt ill. aranydiplomásai életrajzát felsoroló emlékkönyve
  • Szentgyörgyi Zsuzsa: Körmendy Ágoston, egy alkotó mérnök az autóiparban (Typotex Kiadó, Budapest, 2010)

További információk

szerkesztés