Közönséges mókuscickány

A közönséges mókuscickány vagy tupaja (Tupaia glis) az emlősök (Mammalia) osztályának a mókuscickányok (Scandentia) rendjébe, ezen belül a mókuscickányfélék (Tupaiidae) családjába tartozó faj.

Közönséges mókuscickány
Közönséges mókuscickány a bronxi állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Mókuscickányok (Scandentia) Család: Mókuscickányfélék (Tupaiidae) Nem: Tupaia Faj: T. glis
Tudományos név
Tupaia glis (Diard, 1820)
Szinonimák
Szinonimák Sorex glis Diard, 1820 Tupaia ferruginea Raffles, 1821 Tupaia anambae Lyon, 1913 Tupaia batamana Lyon, 1907 Tupaia castanea Miller, 1903 Tupaia chrysomalla Miller, 1900 Tupaia cognate Chasen, 1940 Tupaia demissa Thomas, 1904 Tupaia discolor Lyon, 1906 Tupaia hypochrysa Thomas, 1895 Tupaia jacki Robinson & Kloss, 1918 Tupaia lacernata' Thomas & Wroughton, 1909 Tupaia longicanda Lyon, 1913 Tupaia longicauda Kloss, 1911 Tupaia obscura Kloss, 1911 Tupaia pemangilis Lyon, 1911 Tupaia penangensis Robinson & Kloss, 1911 Tupaia phaeura Miller, 1902 Tupaia phoeniura Thomas, 1923 Tupaia press É. Geoffroy & F. Cuvier, 1822 Tupaia pulonis Miller, 1903 Tupaia raviana Lyon, 1911 Tupaia redacta Robinson, 1916 Tupaia siaca Lyon, 1908 Tupaia siberu Chasen & Kloss, 1928 Tupaia sordida Miller, 1900 Tupaia tephrura Miller, 1903 Tupaia umbratilis Chasen, 1940 Tupaia wilkinsoni Robinson & Kloss, 1911
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges mókuscickány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges mókuscickány témájú médiaállományokat és Közönséges mókuscickány témájú kategóriát.

Dél-Amerika felső kréta időszaki kőzeteiben megőrződött egy Purgatoriusnak elnevezett ősemlős csontmaradványa, ami nagy mértékben hasonlít a mókuscickányra. A mókuscickány a főemlősök kezdeti formáját testesíti meg, az emberi evolúció szempontjából fontos élő kövület.

Előfordulása

A mókuscickány-fajok közül a tupaja elterjedési területe a legnagyobb. Ez a faj Észak-India, Délkelet-Kína és Indonézia esőerdeiben él.

Megjelenése

A mókuscickány fej-törzs-hossza 13-18 centiméter, farka nagyjából ugyanekkora és testtömege 80-150 gramm. A szőrzete rövidebb, mint más mókuscickány-fajoknál; többnyire sötét zöldesbarna, egybeolvad az erdő színeivel. Az állat hosszú bozontos farkával egyensúlyoz, amikor ágról ágra ugrál. Talpán nem található szőr, gumiszerű talppárnái megakadályozzák, hogy megcsússzon az ágon. Hosszú, mozgatható lábujjai és éles karmai szintén a jobb kapaszkodást szolgálják. Pofája hegyesen végződik, oldalán rövid fehér bajusz található. Az állat orrával kutatja fel táplálékát a fák lombjai között vagy az erdő talaján, a korhadt fákon. Szemei, elég fent helyezkednek el a fején, így körkörös látása van.

Életmódja

A tupaja nappal aktív; párban vagy kisebb csoportban él a fákon és a talajon. Tápláléka rovarok, lárvák, giliszták; alkalmanként kisebb emlősök és hüllők; gyümölcsök és bogyók. Fogságban körülbelül 12 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2 hónapos korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 45-55 napig tart, ennek végén 1-3, általában 2 utód jön a világra. A nőstény csak 48 óránként szoptatja kicsinyeit, és 6 hét után képes egy másik almot megszülni. Az elválasztás egy hónap után következik be.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0-8018-8221-4
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)