Kőrösi-sztúpa
A Kőrösi-sztúpa, vagy teljes nevén Kőrösi Csoma Sándor békesztúpa, a magyarországi buddhizmus egyik fontos építménye Tar községben, amelyet a 14. Dalai Láma szentelt fel 1992. július 22-én a magyarországi egyházak és más közszereplők jelenlétében, Kőrösi Csoma Sándor, a magyar bódhiszattva halálának 150. évfordulóján. Dordzse Lopön Láma Ngawang inspirációjával és szellemi vezetésével különböző egyházi, politikai, illetve magánszemélyek és vállalatok adományaiból épült fel négy hónap alatt. Ma a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség egyik központjaként működik.
Kőrösi-sztúpa | |
Kőrösi Csoma Sándor-emléksztúpa | |
Település | Tar |
Ország | Magyarország |
Vallás | Buddhizmus |
Névadó | Kőrösi Csoma Sándor |
Építési adatok | |
Típus | Sztúpa |
Építés kezdete | 1992 |
Építés befejezése | 1992 |
Építtető | Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség |
Tervező | Dominique Greau |
Alapadatok | |
Magasság | 13 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 57′ 50″, k. h. 19° 44′ 42″47.963792°N 19.745000°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 50″, k. h. 19° 44′ 42″47.963792°N 19.745000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrösi-sztúpa témájú médiaállományokat. |
Az általában zárt sztúpáktól eltérően a tari építménybe be is lehet menni. A 13 méter magas épület központi tengelyébe életfát helyeztek, melyben szent relikviák találhatók. A sztúpa folyamatosan forgó imakereke („mani-korló”) összesen négyszázmillió matrát tartalmaz, amelyek a Buddha tanításának lényegét tartalmazzák. A buddhista hagyományok szerint a Buddha az első tanításával megforgatta a tan kerekét. Az imakerék forgása azt szimbolizálja, hogy a tanítás tovább él. Aki imakereket forgat, az a Buddha tanításait gyakorolja.
A Kőrösi Csoma Sándor emlékpark
szerkesztésA sztúpa a Kőrösiről elnevezett emlékpark területén helyezkedik el. A park bejárata előtt egy teaház és ajándékbolt működik. A park épületei közül egy emlékpavilon Kőrösi életútját mutatja be. Az időszakosan nyitva tartó Tara Templomban (Szabadító Buddha Anya Templom) meditációs gyakorlatokat és elvonulásokat tartanak. A Tara templomot Cültrim Rinpocse és Láma Csöpel (Füzeskúti Ferenc) avatta fel 2011-ben, melyet azóta is több neves és kiváló tibeti mester szentelt meg. A Szkíta és Magyar Szellemiség Központja (Nemrót Aranykertje Templom) külön épületet kapott, amely az ősi hun templomok stílusát követi .[1]
Elhelyezkedése
szerkesztésA Mátraaljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, közvetlenül a 21-es út mellett, Tar község határában található az Emlékpark és benne a sztúpa.[2] Autóval Hatvan felől közelíthető meg a 21-es főúton a Sámsonháza–Nagybárkány táblával jelzett elágazásig. Az emlékparknak van saját parkolója is. Gyalogosan a tari vasútállomástól negyedórás séta. A 21-es útig elsétálva bal oldali irányban 600 méter után elérhető az emlékpark.[3]
A Magyar Bodhiszattva sztúpája
szerkesztésKőrösi Csoma Sándorról másik sztúpát is neveztek el Magyarországon. A tari Kőrösi-sztúpa előtt tíz évvel épült meg Rács Géza magánterületén hazánk legelső sztúpája, a Magyar Bodhiszattva sztúpája. A buddhizmusban a bódhiszattva [4] (szanszkrit: बोधिसत्त्व bódhiszattva; páli: बोधिसत्त bódhiszatta) vagy egy megvilágosodott (bódhi) lét (szattva) vagy egy megvilágosodott személy vagy a szanszkrit helyesírás szerint véve (satva) "hős tudatú (szatva) a megvilágosodásért (bódhi)". Találkozhatunk még magyarul a világosságra törő[5] vagy a megvilágosodott lény[6] kifejezésekkel. A théraváda buddhizmusban ez a cím elsősorban Gautama Buddhát takarta, mielőtt megvilágosodott volna. A mahájána buddhizmusban bővebb jelentéssel bír.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésGaléria
szerkesztés-
A Buddha Park bejárata
-
A Buddha Park látványa
-
A Tara templom
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Buddha Park - Tar. buddha.tar.hu. (Hozzáférés: 2023. július 16.)
- ↑ Tari békesztúpa. bnpi.hu. (Hozzáférés: 2023. július 16.)
- ↑ Tar, Buddhista sztúpa. kirandulastippak.hu. (Hozzáférés: 2023. július 16.)
- ↑ Világvallások A-Zs; 2009
- ↑ www.terebess.hu, BódhiszATTVA (pusa)[halott link]
- ↑ Tarr Dánial - Bódhiszattva. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 19.)