Kőzetliszt

A kőzetliszt vagy aleurit a törmelékes üledékek, az agyag és a homok közé eső szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg.

kőzetliszt
iszap
Adatok
Más név	aleurit, iszap
Képződés típusa	üledékes
Képződés helye	extrabazinális
Szerkezet	szemcsés
Szövet	szemcsés laza, kötött laza
Vegyi összetétel	szilikátos
Ásványos összetétel	változó
Előfordulás	kontinentális, vízi
A Wikimédia Commons tartalmaz kőzetliszt témájú médiaállományokat.

Szemcseméret-tartományok

A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak – az az üledék, amelyben az agyag van többségben. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne – itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy az egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző szedimentológiai rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a

• 0,002 mm,
• 0,0039 mm,
• 0,005 mm,
• 0,01 mm

alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és agyagszemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.

A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket homoknak nevezzük. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben az alábbi méretekkel találkozhatunk:

• 0,02 mm,
• 0,05 mm,
• 0,06 mm,
• 0,063 mm,
• 0,1 mm.

Hidraulikai megfontolásokból a földtanban a legtöbb szerző a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadja el.

Mivel e mérettartomány meglehetősen tág (a szemcseméret fölső határa legalább tízszerese az alsónak), a kőzetliszt kategóriát az egyes rendszerek további 3-4 alkategóriára bontják, és szemcseméret szerint megkülönböztetik a

• durva,
• középszemű,
• finomszemű,
• (nagyon finomszemű)

kőzetliszt tartományokat.

Magyarországon a földtan a leggyakrabban használt felosztás szerint a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:

• 0,06–0,02 mm – durva kőzetliszt,
• 0,02–0,002 mm – finom kőzetliszt.

Keletkezése

A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot, az erősebben kötött, tömör aleurolittól.

Források

• Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182.