Kabdebó Erna

(1886–1972) romániai magyar színműíró, előadóművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 3.

Kabdebó Erna (Brassó, 1886. december 19.Marosvásárhely, 1972. november 6.) romániai magyar színműíró, előadóművész.

Kabdebó Erna
Élete
Született1886. december 19.
Brassó
Elhunyt1972. november 6. (85 évesen)
Marosvásárhely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)színmű

Életútja

szerkesztés

Erdélyi örmény nemesi Kápdebó család leszármazottja.[1][2][3]. A nagyszebeni római katolikus leányközépiskolában érettségizett (1904), a budapesti Erzsébet Nőiskola tanítóképző-intézeti tanári tanfolyamán magyarnémet szakos oklevelet szerzett (1910). Magyar és német nyelvet tanított marosvásárhelyi középiskolákban (1910–60); a KZST tagja már az 1910-es évektől. alelnöke 1943-tól annak megszűntéig (1948), a Zord Idő estéin Berde Mária verseinek egyik első szavalója, kitűnő konferanszié, az erdélyi- és világirodalom népszerűsítője.

Irodalmi munkássága

szerkesztés

Első novellái a Tűz, majd a Zord Időben kitűnően építkező, izgalmasan szerkesztő írót ígérnek, később azonban a rövidebb műfajok, esszék, krokik vonzzák. Karcolatait, humoreszkjeit, tréfáit a Tűz, Zord Idő, Hölgyfutár, Pásztortűz, Független Újság közölte, egyfelvonásos színműveit (Kalapribillió, Segítség!, Vén leányok) több erdélyi színpadon nemcsak eredetiben, hanem román és német nyelvre lefordítva is bemutatták.

  • Színpad. Három egyfelvonásos; Révész Béla, Târgu-Mureş, 1922
  • R. Berde Mária–Kabdebó Erna: Végre egy férfi! Három egyfelvonásos vígjáték; Révész, Marosvásárhely, 1928
  • Vén leányok. Vígjáték; Kókai, Bp., 1934 (Ifjúsági színpad)
  1. Kápdebó család
  2. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
  3. Erdélyi Örmény Gyökerek, Budapest, 2000

További információk

szerkesztés
  • Fancsali János: Simay Rozália, Liszt Ferenc magyarörmény tanítványa. In: Liszt Ferenc erdélyi tanítványai. Magyar-Örmény Könyvtár 9. Budaörs, 2003. 43-67. ISBN 963 206 264 7