Kaca
Kaca (románul Cața, németül Katzendorf) falu Romániában, Brassó megyében.
Kaca (Cața) | |
Az erődtemplom tornya | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Kaca |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 507040 |
Körzethívószám | 0x68[1] |
SIRUTA-kód | 40777 |
Népesség | |
Népesség | 1373 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 211 (2011)[2] |
Népsűrűség | 2684 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 464 m |
Terület | 96 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″46.090227°N 25.281133°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″46.090227°N 25.281133°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSegesvártól 67 km-re délkeletre, Fogarastól 55 km-re északkeletre, a Nagy-Homoród jobb partján fekszik.
Története
szerkesztésÍrott források és régészeti feltárások hiányában nem lehet tudni, volt-e itt magyar, székely település a szászok érkezése előtt. Valószínűbb, hogy szászok alapították a települést a 13. században. A települést 1299-ben “Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül Kőhalom filiájaként említi okirat (egyházi adószedőlista). 1505 találkozunk először írásban is a maihoz hasonló Kachai elnevezéssel. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett. 1658-ban török és tatár csapatok égették fel Kacát. Az ezt követő időkben még háromszor pusztította tűzvész a települést (1683, 1706 és 1749).
1910-ben 1343 német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2491 lakosából 1034 román, 808 magyar, 608 cigány és 41 német volt.
Látnivalók
szerkesztés- Szász evangélikus erődített temploma eredetileg román stílusban épült háromhajós bazilikaként. (Az egykori román stílusról ma is tanúskodnak a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró [a későbbi sekrestyeajtó], és a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai.) A 15. században erődtemplommá alakították át, bástyákkal erősített védőfallal vették körül. Történelme során számtalan átalakítást végeztek rajta. Legnagyobb mértékben 1894-ben kellett újjáépíteni, amikor egyik tornya leomlott, és ami komoly pusztítást végzett az épületben. Kerítőfala rossz állapotban van, két hatalmas tornya áll. Külső falának csak egyik tornya maradt meg.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro