Kahreman Ylli

Kahreman Ylli (nevének ejtése kaːɾɛman yɫi; Leshnja, 1917. április 22. – Durrës, 1975. szeptember 3.) albán kommunista politikus, diplomata, pedagógus, 1948-tól 1952-ig Albánia oktatásügyi minisztere.

Kahreman Ylli
Született	1917. április 22. Leshnja
Elhunyt	1975. szeptember 3. (58 évesen) Durrës
Állampolgársága	albán
Foglalkozása	politikus diplomata pedagógus
Halál oka	fulladás
Albánia 42. oktatásügyi minisztere
Hivatali idő 1948. november 23. – 1952. április 9.
Miniszterelnök	Enver Hoxha
Előd	Naxhije Dume
Utód	Bedri Spahiu
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

A dél-albániai Skrapar-vidéken született, az érettségit 1935-ben tette le az elbasani Shkolla Normale tanítóképző középiskolában. 1935–1936-ban szűkebb pátriájában volt tanító, majd 1936 és 1938 között Franciaországban, az École Normale Supérieure de Lyon tanárképző főiskolán képezte tovább magát. Franciaországi tartózkodása során közelebbi kapcsolatba került a kommunista mozgalommal, 1937-től tagja volt a Francia Kommunista Pártnak. Hazatérését követően 1938–1939-ben Peshkopiában volt iskolaigazgató, 1939-től 1941-ig Elbasanban oktatott, majd 1941–1942-ben Korçában és Gostivarban ismét iskolaigazgató lehetett. 1942-től 1943-ig Beratban dolgozott tanfelügyelőként.

Ylli az Albán Kommunista Pártba már 1941-es megalakulásakor belépett, a korçai pártszervezet tagja lett. 1943 márciusában kommunistagyanús elemként az országot megszálló olasz hatóságok letartóztatták, de bizonyítékok hiányában szabadon eresztették. Ugyanabban a hónapban beválasztották a kommunista párt megalakuló központi bizottságának tagjai közé, ezt követően 1944-ig a 14. partizánbrigád helyettes politikai biztosaként, majd politikai biztosaként vett részt a megszállók elleni fegyveres küzdelemben.

A második világháborút követően, 1944-től 1946-ig előbb az oktatásügyi minisztérium, majd a miniszterelnökség személyzeti osztályát vezette. 1946-ban a Népi Gyűlés képviselőjévé választották, három évtizeden át, haláláig vett részt a nemzetgyűlési munkában. 1946-tól 1949-ig Albánia párizsi teljhatalmú megbízottja volt. Hazatérését követően bizalmat kapott a kormányzati munkára, 1948. november 23-ától Enver Hoxha négy egymást követő kormányában látta el az oktatásügyi miniszteri tisztséget.

1952-ben egy híresztelés kapott lábra, mely szerint Ylli neve a Fashizmi (’Fasizmus’) című tiranai lap 1939. november 26-ai számában az Albán Fasiszta Pártba belépettek névsorában szerepelt. Ylli ugyan hevesen tagadta a vádakat, de 1952. április 9-én az oktatásügyi minisztérium éléről leváltották, egyúttal a központi bizottságból is kizárták. A hivatalos indoklás szerint feladatára alkalmatlan volt, emellett a múltját illetően „nem volt őszinte” a párttal. Ylli ezt követően 1961-ig az egymást követő oktatásügyi miniszterek, Bedri Spahiu, Ramiz Alia és Manush Myftiu munkáját segítette miniszterhelyettesként, 1961-től 1970-ig pedig a Tiranai Egyetem rektori feladatait látta el. 1970-ben visszakerült a politika közelébe, haláláig a párt központi bizottságának adminisztratív titkárságán dolgozott.

1975. szeptember elején a durrësi tengerparton halt meg ötvennyolc éves korában. A hivatalos hírek szerint vízbe fulladt, a rendőrségi vizsgálat balesetként zárta le halálának körülményeit. A kortársak közül azonban többen kételkedtek abban, hogy az egyébként úszni nem tudó Ylli egyedül nekivágott volna a tengernek.

Források

• ↑ Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225