Kaisers TV, Ungarn
A Kaisers TV, Ungarn Pintér Béla színműve, amelyet 2011 októberében mutatott be a Pintér Béla és Társulata. Nyomtatásban először a Drámák című kötetben jelent meg a mű, a Saxum Kiadónál 2013-ban. A darab kerettörténetét egy időutazás adja, amely egy család sorsának módosításával megváltoztatja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kimenetelét.
| Kaisers TV, Ungarn | |
| Adatok | |
| Szerző | Pintér Béla |
| Műfaj | színdarab |
| Eredeti nyelv | magyar |
| Szereplők |
|
| Cselekmény ideje | 1848 |
| Premier dátuma | 2011. október 7. |
| Premier helye | Budapest, Szkéné Színház |
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Amália, anyja halála után, egy transzcendentális utazás révén visszatér 1848-ba, ahol a császári televíziónál kap állást. A forradalom kitörésekor Kossuth Lajos és Petőfi Sándor lefoglalja a stúdiót, és megalakítja a Magyar Nemzeti Élőkép Vibráncot. Az első műsor fő szereplője Amália apja, Gróf Baráznay Ignác, a Sukorói Oroszlán. Amália annyit tud róla, hogy a tiszt később, a schwechati csatában eltűnt. Később rájön, hogy apjának azért veszett nyoma, mert egy fiatalabb nő kedvéért elhagyta az éppen vele állapotos anyját. A nő segítségével az események végül úgy alakulnak, hogy a gróf felesége mellett marad, és a schwechati csata megnyerésével diadalra vezeti a magyar szabadságharcot.[1]
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Keletkezése
szerkesztésPintér Béla egy interjúban elmondta, hogy eredetileg nem „térítette” volna el a grófot szándékától, de túl didaktikusnak érezte a rossz egyéni döntés és a tragikus nemzeti vereség közötti ok-okozati viszonyt, ezért változtatta meg a schwechati csata kimenetelét. A módosításról mindössze két héttel a bemutató előtt döntött, és ezzel teljesen megváltoztatta a Kaisers TV, Ungarn cselekményét, hangulatát.[1]
A szerzőt egyrészt Salamon Ella halála inspirálta, amelyről Krúdy Gyula életrajzában olvasott. A nő egy hipnotizőr szeánszán vesztette életét. Ihletet adott, hogy a kétezres évek elején felkérték a budapesti március 15-ei ünnepség megrendezésére,[1] illetve a 2010-es országgyűlési választások utáni fülkeforradalmazás. „Felmerült bennem, mit szólna ehhez Petőfi Sándor, aki az életét áldozta a forradalomért” – mondta egy interjúban.[2] A darab írása közben Jókai Mór Az én kortársaim és Degré Alajos Visszaemlékezéseim című munkájára támaszkodott.[3]
Bemutató
szerkesztésA bemutatót Pintér Béla rendezte, a dramaturg Enyedi Éva volt. A szerző mellett Mucsi Zoltán, Szamosi Zsófia, Stefanovics Angéla, Thuróczy Szabolcs, Friedenthal Zoltán, Hajdú Rozi, Szalontay Tünde, Terhes Sándor, Quitt László és Kéménczy Antal lépett fel.
További előadások
szerkesztés- Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház
- Időpontok: 2014. május 18.; 2014. augusztus 31.
- Szereplők: Kovács Kati, Pálffy Tibor, D. Albu Annamária, Gajzágó Zsuzsa, Benedek Ágnes, Kolcsár József, Erdei Gábor, Mátray László, Kónya-Ütő Bence, Derzsi Dezső, Pál Ferenczi Gyöngyi, Kertész János
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c PRAE.hu A kiindulópont egy fájdalmas pillanat. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
- ↑ VS.hu„A színház természeténél fogva liberális”. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
- ↑ Ványa bácsi blogPintér Béla: Soha nem sikerült még ennyire jól. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
Források
szerkesztés- Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben