Kaldir
Kaldir (olaszul: Caldier) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Motovunhoz tartozik.
| Kaldir | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Motovun |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Tomislav Pahović |
| Irányítószám | 52424 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 228 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 261 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 52″, k. h. 13° 50′ 57″45.314444°N 13.849167°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 52″, k. h. 13° 50′ 57″45.314444°N 13.849167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaldir témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésAz Isztria középnyugati részén, Pazintól 11 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Motovuntól északra a Mirnába ömlő Monfrini-patak feletti magaslaton fekszik.
Története
szerkesztésA település és környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt, de nyomai vannak az ókori és kora középkori emberi életnek is. A középkorban a motovuni uradalomhoz tartozott, ezért története szorosan kapcsolódik hozzá. 1278 és 1797 között a Velencei Köztársaság északi határvidékéhez tartozott, ezért többször volt helyszíne a Pazini grófság és Velence közötti összecsapásoknak és határvitáknak. A szakadatlan harcok és a járványok következtében a 14. – 15. században lakossága kipusztult. A 16. században a velencei hatóságok Dalmáciából a török terjeszkedés elől menekülő horvátokkal telepítették be. 1857-ben 509, 1910-ben 567 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 233 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, ezen belül szőlőműveléssel, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel és állattartással foglalkoznak.
Nevezetességei
szerkesztés- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma 1874-ben épült a korábbi templom helyén. 1923-ban és 1985-ben megújították. Belsejét három szép márványoltár díszíti, főoltárán védőszentjének szobra áll. Különálló 25 méter magas harangtornyát 1915-ben építették, három harang található benne.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt templomát 1909-ben építették, ugyancsak egy korábbi, 1594-ben épített templom helyén. Oltárképét Girolamo Corner festette.
- Kaldirtól nyugatra Karojba felé Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, a 9. és a 13. század között épített bencés kolostor romja található. A kolostort később a pálosok felújították, 1579-ben pusztult el.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 509 | 526 | 540 | 517 | 467 | 567 | 752 | 724 | 612 | 570 | 492 | 380 | 306 | 266 | 227 | 233 |
További információk
szerkesztés- Motovun község hivatalos oldala (horvátul)
- Motovun turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kaldir az Istrapédián (horvátul)
- Kaldir az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
