Kamazulén
Kamazulén | |||
IUPAC-név | 7-etil-1,4-dimetilazulén | ||
Más nevek | 1,4-dimetil-7-etilazulén | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 529-05-5 | ||
PubChem | 10719 | ||
ChemSpider | 10268 | ||
| |||
| |||
InChIKey | GXGJIOMUZAGVEH-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | Z439UH6E5F | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C14H16 | ||
Moláris tömeg | 184,28 g/mol | ||
Megjelenés | kék színű olaj[1] | ||
Sűrűség | 0,9883 (20 °C-on)[1] | ||
Forráspont | 161 °C (12 Hgmm nyomáson)[1] | ||
Veszélyek | |||
LD50 | 3 g/kg (izomba adva, egérben)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kamazulén az aromás szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, képlete C14H16. Az azulén kékes-ibolyás színű származéka, a matricin nevű szeszkviterpénből keletkezik.[2]
A kamazulén gyakran előfordul az orvosi székfűből desztillációval kinyert illóolajban. A növény eredetileg nem kamazulént, hanem annak előanyagát, matricint tartalmaz. A desztilláció folyamata során a matricin a laktongyűrű felnyílásával először kamazulén-karbonsavvá, majd dekarboxilációval kamazulénné alakul.[3]
In vivo gyulladáscsökkentő hatású, továbbá gátolja a CYP1A2 enzimet.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d The Merck Index, 11th Edition, 2031
- ↑ a b (1994) „Chamazulene: An antioxidant-type inhibitor of leukotriene B4 formation”. Planta Medica 60 (5), 410–3. o. DOI:10.1055/s-2006-959520. PMID 7997466.
- ↑ Kovács Bernadett, Gosztola Beáta, Rédei Dóra, Csupor Dezső (2016). „Orvosi székfű (kamilla) – az év Gyógynövénye 2016-ban”. Gyógyszerészet 60 (5), 267-274. o.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Chamazulene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.