Kamazulén
IUPAC-név 7-etil-1,4-dimetilazulén
Más nevek 1,4-dimetil-7-etilazulén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 529-05-5
PubChem 10719
ChemSpider 10268
SMILES
c1(ccc(c2ccc(c2c1)C)C)CC
InChI
1/C14H16/c1-4-12-7-5-10(2)13-8-6-11(3)14(13)9-12/h5-9H,4H2,1-3H3
InChIKey GXGJIOMUZAGVEH-UHFFFAOYSA-N
UNII Z439UH6E5F
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C14H16
Moláris tömeg 184,28 g/mol
Megjelenés kék színű olaj[1]
Sűrűség 0,9883 (20 °C-on)[1]
Forráspont 161 °C (12 Hgmm nyomáson)[1]
Veszélyek
LD50 3 g/kg (izomba adva, egérben)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kamazulén az aromás szénhidrogének közé tartozó szerves vegyület, képlete C14H16. Az azulén kékes-ibolyás színű származéka, a matricin nevű szeszkviterpénből keletkezik.[2]

A kamazulén gyakran előfordul az orvosi székfűből desztillációval kinyert illóolajban. A növény eredetileg nem kamazulént, hanem annak előanyagát, matricint tartalmaz. A desztilláció folyamata során a matricin a laktongyűrű felnyílásával először kamazulén-karbonsavvá, majd dekarboxilációval kamazulénné alakul.[3]

A kamazulén (3) keletkezése matricinból (1), a (2) karbonsavon keresztül


In vivo gyulladáscsökkentő hatású, továbbá gátolja a CYP1A2 enzimet.[2]

  1. a b c d The Merck Index, 11th Edition, 2031
  2. a b (1994) „Chamazulene: An antioxidant-type inhibitor of leukotriene B4 formation”. Planta Medica 60 (5), 410–3. o. DOI:10.1055/s-2006-959520. PMID 7997466. 
  3. Kovács Bernadett, Gosztola Beáta, Rédei Dóra, Csupor Dezső (2016). „Orvosi székfű (kamilla) – az év Gyógynövénye 2016-ban”. Gyógyszerészet 60 (5), 267-274. o. 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chamazulene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.