Kamondy László
Kamondy László (eredeti neve: Tóth László) (Balatonmagyaród, 1928. november 27. – Budapest, 1972. október 23.[4]) magyar József Attila-díjas (1965) író, drámaíró.
| Kamondy László | |
 | |
| Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Született | Tóth László 1928. november 27.[1][2] Balatonmagyaród |
| Elhunyt | 1972. október 23. (43 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | József Attila-díj (1965) |
| Halál oka | öngyilkosság |
 | |
| Kamondy László aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamondy László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Tóth László (1902-1973) és Tóth Lászlóné (1908-1981) voltak. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végezte el. 1951-1960 között a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt. 1960-tól a Vígszínház, a Madách Színház, valamint a Mafilm dramaturgjaként dolgozott. Öngyilkos lett 1972. október 23-án.
Munkássága
szerkesztésÖnálló köteteire jellemző a novella műfajának formai és szemléletbeli megújítása: a sematizmussal való szakítás mellett a hősök mikrokörnyezetének szociográfiai hitele megjelenítésére törekedett. A társadalmi valóságot magánéleti konfliktusokba sűrítve ábrázolta az 1960-as, 1970-es években sikerrel bemutatott színműveiben is (Vád és varázslat, Lány az aszfalton).
Színházi munkái
szerkesztésÍróként
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 4.[5]
- A szerelmesek fája (1960)
- Vád és varázslat (1963)
- Szöktetés albérletbe, avagy Szemérmes ateisták (1966)
- Lány az aszfalton (1984)
Színészként
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1.[5]
- Tamási Áron: Tamási Áron-emlékest....A megnyitó beszédet tartja
Művei
szerkesztés- Beszélgetés (novella, 1950)
- Verekedők (1954)
- Fekete galambok (elbeszélés, 1957)
- Az utolsó játszma
- Fegyencek szabadságon
- Elvadult bárány (1960)
- Szerelmesek fája (1960)
- Apostolok utóda (kisregény, 1960)
- Megdézsmált örömök (elbeszélés, 1964)
- Vád és varázslat - Lány az aszfalton (2 színmű, 1965)
- Szöktetés albérletbe avagy szemérmes ateisták (színmű, 1965)
- Ádám apja (kisregény és elbeszélés, 1968)
- Feltételes vallomás (elbeszélés, 1969)
- Kancsal tündér (elbeszélés, 1970)
- Vád és varázslat (színművek, 1973)
- Szerelmes házastársak (kisregény, 1973)
- Ismerkedés tükörben (válogatott elbeszélés, 1990)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b László Kamondy, 366087
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Gyászjelentése. [2020. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 18.)
- ↑ a b 2011. október 18-i lekérdezés
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Kamondy László, 1928-1972. Emlékkötet; szerk. Kovács Sándor Iván, bibliográfia Horváth Ferenc; Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1992 (A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a Keresztury-ház Kuratórium kiadványai)
További információk
szerkesztés- A magyar irodalom története
- Magyar életrajzi lexikon
- Kortárs magyar írók
- Sírja
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 27.)
