Kamov

A Kamov, korábban Kamov tervezőiroda (ОКБ Камов) helikoptereket fejlesztő és gyártó orosz kísérleti repülőgépgyár. A Nyikolaj Iljics Kamov vezetésével működő tervezőcsoport, majd iroda fokozatosan önállósodott 1929-től. 1992-től nyílt részvénytársasági formában működik. A vállalat az Oboronprom részvénytársasághoz tartozó Vertoljoti Rosszii holding része. Központja a Moszkvai területen fekvő Ljuberci városban található.

Kamov
Típus	repülőgépgyár üzleti vállalkozás vállalkozás
Alapítva	1948
Jogutód	Mil Moscow Helicopter Plant
Székhely	Ljuberci, ul. 8-ovo marta 8.
Vezetők	Szergej Mihejev vezérigazgató és főkonstruktőr
Alapító	Nyikolaj Iljics Kamov
Iparág	gépipar
Tulajdonos	Russian Helicopters
Forma	részvénytársaság
Termékek	helikopterek
Árbevétel	4 078 208 000 ₽ (2017)
Anyavállalata	Vertoljoti Rosszii
Kamov Pozíció a Moszkvai terület térképén
é. sz. 55° 41′ 54″, k. h. 37° 52′ 45″55.698333333333, 37.879166666667
A Kamov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A számos sikertelen autogiró-terv után Kamov számára a második világháború utáni időszak hozta meg az igazi sikereket. 1946-ban sikerült megbízást szereznie a Szovjet Haditengerészettől egy kisméretű helikopter megtervezésére. 1948-ra megépítették a Ka–8 típusjelet kapott kisméretű egyszemélyes helikoptert, amely már a konstrukciókra jellemző koaxiális rotorral volt felszerelve, még abban az évben Tusinóban, a szokásos éves légiparádén be is mutattak. A Ka–8 sikeres szereplését követően a kormányzat a gép sorozatgyártásáról határozott, és Kamov számára létrehozták az OKB–2 tervezőirodát. Az iroda kezdetben Moszkvában működött. 1951-ben átköltözött Tusinóba, majd 1955-ben Kamov visszatért oda, ahol a háború előtt az első autogiró-üzemét létrehozta, a Moszkva közelében található Uhtomszkba. Az OKB–2-vel együtt dolgozó gyártóüzem a 938-as számot kapta.

A Ka–8-at az először 1949. augusztus 30-án repült Ka–10 követte, amelyet a haditengerészetnek építettek futár-feladatok ellátására. 1953. április 4-én repült először a már kétszemélyes Ka–15, amelyet polgári és katonai változatban is gyártottak. Egyik változata, a külön típusjelet kapott Ka–18 már négy személy szállítására volt alkalmas. Kamov 1952-től dolgozott a Ka–22 konvertiplánon, amely többéves fejlesztőmunka után csak 1959-ben repült. A 37 tonnás felszállótömegű Ka–22-ből a prototípuson kívül további három készült a Taskenti Repülőgépgyárban, de a program csak kísérleti stádiumban maradt. Az 1950-es évek elején kezdte el a Kamov vezette tervezőiroda a gázturbinás Ka–25 hajófedélzeti helikopter tervezését, amely az iroda első nagy sorozatban gyártott és sikeres típusa lett. A Szovjet Haditengerészet a típust a hadihajókon elsősorban tengeralattjáró-vadász feladatokra alkalmazta, de több speciális alváltozatát is kialakították. Az 1960-as évek második felében a Kamov Tervezőiroda kifejlesztette a Ka–26 többcélú helikoptert, amely polgári és katonai változatban is készült. Kamov 1972-ben kapott megbízást a Ka–25 továbbfejlesztésére. A később Ka–27 néven ismertté vált helikopter tervezésének első fázisaiban még részt vett, de első repülését már nem érhette meg, Nyikolaj Iljics Kamov 1973. november 24-én elhunyt. Kamov 1973-as halála után, 1974-ben Szergej Mihejev vette át a tervezőiroda főkonstruktőri helyét és a fejlesztőmunka irányítását. 1992-től az uhtomszki gyár Kamov nevét viseli. A vállalat fő részei a tervezőiroda, a kísérleti gépgyár és a tesztközpont.

Koaxiális rotor

Kamov a koaxiális motorok fejlesztésének úttörője, munkássága révén egyedül Oroszország foglalkozott az ilyen típusú helikopterek gyártásával. A koaxiális helikopter jellegzetessége, hogy két, azonos tengelyen egymással szembeforgó főrotorja van, így nincs szüksége kiegyenlítő farokrotorra. Előnye a lényegesen könnyebb vezethetőség, a kiemelkedő manőverezőképesség, a nagyobb emelőerő, a kis szélérzékenység, a rövidebb hosszméret, a kisebb rotorlapát-átmérő, a csendesebb üzemmód és az alacsony vibrációszint. Hátránya a bonyolultabb lapátvezérlés és meghajtás, valamint a nagyobb önsúly. Az USA-beli Kaman Aircraft által 1947-óta épített helikopterfajta hasonló szembeforgó rotorokkal működik, viszont ott az egymás mellett lévő tengelyek "V" alakban szöget zárnak be.

1968-ban a Kamov által kifejlesztett koaxiális helikoptert (Ka–26) vezették be a magyar mezőgazdaságban, emiatt Magyarország világszinten nagy tapasztalattal rendelkezik a koaxiális helikopterek alkalmazásában. [1]

Kamov modellek időrendben

Ka–27

Ka–60

Ka–226

Ka–32

Kaszkr-I 1929

1929. szeptember 25-én elkészült az első szovjet autogiro, Kamov és Nyikolaj Szkrizsinszkij tervezésében. Cierva tervein alapult, beceneve A vörös mérnök volt.

Kaszkr-II 1930

KASKR-I egy erősebb Gnome-Rhone Titan motorral.

Kamov A-7 1934

Egy autogiro elsősorban megfigyelési célokra.

Ka–8 Irkutyanin 1947

együléses helikopter

Ka–9

Ka–10 1950

együléses megfigyelő helikopter

Ka–11

kis együléses helikopter

Ka–12

többcélú 9 üléses helikopter

Ka–14

könnyű többcélú helikopter

Ka–15 1952

2 üléses helikopter

Ka–18 1955

A Ka–15 nagy géptörzzsel és 280 lóerős Ivcsenko AI–14VF csillagmotorral. Négy utas szállítására. Kb. 200 darab készült.

Ka–20 1958

dupla motoros tengeralattjáró-elhárító helikopter prototípusa

Ka–22 Vintokril 1959

kísérleti rotor-lapátos szállító helikopter.

Ka–52

Ka–25 1961

Haditengerészeti helikopter, nagy példányszámban előállítva

Ka–26 1965

könnyű többcélú helikopter

Ka–27 1974

tengeralattjáró-elhárító helikopter

Ka–28

a Ka–27 exportváltozata

Ka–31

csapás-előrejelző, megfigyelő helikopter

Ka–32 1974

tengeralattjáró-elhárító helikopter

Ka–34

Nehéz forgórotoros légijármű

Ka–35

Nehéz turbinás forgórotoros légijármű

Ka–37 1993

Pilóta nélküli helikopter a Daewoo számára, mezőgazdasági felhasználásra. 250 kg felszállósúly (50 kg hasznos teher). Maximális sebessége 110 km/h, 45 perces maximális repülési időtartammal.

Ka–40 1990

tengeralattjáró-elhárító helikopter (A Ka–27-es felváltására. Fejlesztése nem befejezett)

Ka–50 "Black Shark" 1982

Együléses támadó helikopter

Ka–52 "Alligator" 1997

Kétüléses támadó helikopter

Ka–118 1980-1990

Farokrotor nélküli, könnyű, többcélú helikopter

Ka–126 1980

Könnyű, egymotoros általános rendeltetésű helikopter, a Ka–26 továbbfejlesztett változata. A fő különbség, hogy a Ka–26 2 db csillagmotorja (dugattyús motorja) helyett 1 db gázturbinás motor hajtja. Összesen 15 db készült belőle (3 db az akkori Szovjetunióban és 12 db Romániában), utána a továbbfejlesztett változatát, a kétmotoros Ka–226-t gyártották.

Ka–128

könnyű általános rendeltetésű helikopter (egy prototípus készült)

Ka–60 Kasatka 1990

Szállító / általános rendeltetésű helikopter

Ka–62 1990

Polgári szállító / általános rendeltetésű helikopter

Ka–64 Sky Horse 1990

Tengerészeti szállító / általános rendeltetésű helikopter

Ka–90

Nagy sebességű helikopter program.

Ka–92

Személyszállító helikopter

Ka–137 1990

Pilóta nélküli megfigyelő / többcélú helikopter

Ka–115 Moszkvicska 1990

könnyű, többcélú helikopter

Ka–226 "Sergei" 1990

Könnyű, kétmotoros, általános rendeltetésű helikopter (maximális felszállótömege 3800 kg). :A Ka–26 továbbfejlesztett változata, ahol az eredeti két dugattyús csillagmotor helyett két gázturbinát építettek be (míg a Ka–26 két motorja összesen 2x240 kW teljesítményű, addig a Ka–226 hajtóműve 2x435 kW-os). Az új hajtóműveket a törzs fölé építették be, az előd-típus nagyméretű motorgondoláinak elhagyása jelentősen javította a gép aerodinamikai tulajdonságait (a Ka–26 utazósebessége 140 km/h, a Ka–226-nál ez 220 km/h).

A Szovjetunió felbomlása miatt a kifejlesztése elhúzódott, csak 2003. végére kapta meg a repülési engedélyeket. Fő felhasználója Oroszország és az indiai hadsereg.

Az alaptípus becsült ára: 6 millió USD (2017).

V–50 1960-as évek

Nagysebességű katonai, mélységi támadó helikopter program kettős rotorral. Törölték.

V–60 1980-as évek

Könnyű felderítő és a kísérő helikopter

V–80 1970-es évek

Támadó helikopter tanulmányok (a Ka-50 folyományai)

Kamov modellek gyártói

• Taskenti Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés Az 1950-es években a 37 tonnás felszállótömegű Ka–22-ből a prototípuson kívül további három készült még a Taskenti Repülőgépgyárban, de a program csak kísérleti stádiumban maradt.
• Ulan-udei Repülőgépgyár 1956-tól a vállalat új gyártási profilt alakított ki, és a merevszárnyú repülőgépek mellett a Kamov-helikopterek egyes típusait is gyártotta.
• Kumertaui Repülőgépgyár A Kamov helikopterek sorozatgyártására való felkészülés 1967-ben kezdődött el, 1968-tól gyárt.
• A brassói IAR repülőgépgyárban tervezték a Ka–126 gép sorozatgyártását Romániában. Az első itt készült prototípus 1988. december 31-én emelkedett először a levegőbe. A Szovjetunió, valamint a KGST megszűnése miatt a gyártási kooperáció félbeszakadt, az IAR-nál így összesen 12 darab Ka–126-os gépet építettek.
• Motor Szics a volt Szovjetunióban a legjelentősebb helikopter-hajtómű gyártó volt, a Mil és Kamov sorozatok szinte mindegyik gázturbinás típusában zaporizsjai hajtóművet alkalmaztak.

Források

• Vojenno-promislennij kompleksz (Enciklopegyija), Főszerkesztő: I. D. Szergejev, Vojennij Parad, Moszkva, 2005, ISBN 5-902975-01-8, pp. 253–254

Külső hivatkozások

• A Kamov vállalat honlapja