Kanadai vadjuh
A kanadai vadjuh vagy vastagszarvú vadjuh (Ovis canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - jelen, 0,7–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Egy kos feje
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ovis canadensis Shaw, 1804 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (a barnában még jelen van, a vörösbe visszatelepítették és a zöldbe betelepítették)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kanadai vadjuh témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai vadjuh témájú médiaállományokat és Kanadai vadjuh témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztés
A kanadai vadjuh Kanada délnyugati és az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén honos, valamint Mexikó egyes északnyugati vidékein (Sonora, Alsó-Kalifornia és Déli-Alsó-Kalifornia államokban).
Betelepítése a Tiburón-szigetre
szerkesztésAz 1970-es évekre a kanadai vadjuh állománya (többek között az orvvadászatnak köszönhetően) annyira lecsökkent a sonorai hegyekben, hogy a mexikói kormány új tervet dolgozott ki: 1975-ben 20 példányt betelepítettek a Tiburón-szigetre, ahol úgy gondolták, elegendően védettek lesznek majd ahhoz, hogy elszaporodjanak, így később a szaporulat egy részét vissza lehessen majd telepíteni a szárazföldre. A Sierra Seri nevű hegységben befogott 20 példány között 18 nőstény és 2 hím volt, de a két hím egyike hamarosan szakadékba zuhant és elpusztult, így a későbbi állomány nagy része a megmaradt egyetlen hímtől származik. A genetikai változatosságot biztosította azonban, hogy a betelepített nőstények némelyike már más hímektől vemhes állapotban került a szigetre. Bár némelyik egyed később a tengerbe fulladt, másokat a prérifarkasok pusztítottak el, végül az évek múlásával számuk mégis néhány százra emelkedett, ráadásul az elszigetelt környezet és a verseny hiánya miatt az egyedek jól fejlődtek, trófeáikra igény mutatkozott a vadászok köreiben is. Ezért az 1990-es években a szigeten megnyitották a lehetőséget az ellenőrzött körülmények között zajló sportvadászatra.[1]
Az évtized közepére (részben az 1994-ben kitört dél-mexikói neozapatista felkelés hatására) nagyon felerősödtek a terület őslakóinak, a szeri indiánoknak azok a mozgalmai, amelyek nagyobb önrendelkezést és a területükön előforduló természeti erőforrásokból való nagyobb részesedést kívántak elérni az indiánok számára. Az évtized végére ezért Felipe Rodríguez biológussal közösen létrehoztak egy UMA nevű szervezetet, amely többek között a sziget ökológiájával is foglalkozott. Néhány fiatal, de elég tapasztalattal rendelkező szerit bíztak meg az élővilág védelmével és vizsgálatával, a vadászatot pedig a téli hónapokra korlátozták, mindössze évente legfeljebb 5 vadász részvételével. A Nevada állambeli Reno városban minden évben árverésre bocsátják a Tiburón-szigeti kanadaivadjuh-vadászat jogát, amely általában 60 000–100 000 dollár közötti értékben kel el. Ugyancsak fontos bevételi forrást jelent a szerik számára a vadjuhpéldányok értékesítése (új területekre való betelepítés céljából), 2004-ben például 120, egy évvel később 56 egyedet adtak el, egyenként körülbelül 30 000 dolláros áron.[1]
Alfajai
szerkesztésJelenleg az alábbi 3 alfaját ismerik el, de korábban hetet tartottak számon:[2][3][4][5]
- Ovis canadensis canadensis Shaw, 1804
- Ovis canadensis nelsoni Merriam, 1897
- Ovis canadensis sierrae (Grinnell, 1912)
Életmódja
szerkesztésFüvet legel, szívesen nyalogatja az ásvány sóját.
Szaporodása
szerkesztésŐsszel párosodás idején a kosok látványos párviadalokban ütköznek meg egymással. Gyakran többórás összecsapások során a résztvevők látszólag nem szenvednek sérüléseket. A nőstény, körülbelül 6 hónapnyi vemhesség után, májusban, a napégette meredek sziklafalakon felkapaszkodik a legkevésbé megközelíthető csúcsokra, és megelli 1-2 bárányát.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Rentería Valencia, Rodrigo Fernando. Seris – Pueblos Indígenas del México Contemporáneo [archivált változat] (spanyol nyelven). Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas (CDI) (2007). ISBN 970-753-092-8. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 8. [archiválás ideje: 2015. december 8.]
- ↑ Ramey, R. R. II (1993). „Evolutionary genetics and systematics of North American mountain sheep”, Kiadó: Cornell University, Ithaca, NY.
- ↑ Wehausen, J. D. (1993). „A morphometric reevaluation of the Peninsular bighorn subspecies”. Trans. Desert Bighorn Council 37, 1–10. o.
- ↑ Wehausen, J.D. (2000). „Cranial morphometric and evolutionary relationships in the northern range of Ovis canadensis”. Journal of Mammalogy 81, 145–161. o. DOI:<0145:CMAERI>2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2000)081<0145:CMAERI>2.0.CO;2. ISSN 1545-1542.
- ↑ (2016) „Phylogeographic and population genetic structure of bighorn sheep (Ovis canadensis) in North American deserts”. Journal of Mammalogy 97 (3), 823–838. o. DOI:10.1093/jmammal/gyw011. PMID 29899578. PMC 5993094. (Hozzáférés: 2016. március 26.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 21.)
- A világ állatai Észak-Amerika állatvilága kötete.
- Alberta Bighorn Sheep hunts
