Kapás (település)
Kapás (1899-ig Prikopa, szlovákul: Priekopa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Kapás (Priekopa) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Szobránci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1418 | ||
Polgármester | Peter Sekerák | ||
Irányítószám | 072 61 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | SO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 278 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 280 m | ||
Terület | 12,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 22° 16′ 17″48.750000°N 22.271389°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 22° 16′ 17″48.750000°N 22.271389°E | |||
Kapás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapás témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésSzobránctól 7 km-re keletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik. Külterülete egészen az államhatárig nyúlik.
Története
szerkesztés1418-ban Luxemburgi Zsigmond megerősítő oklevelében említik először, amelyben a nagymihályi és tibai uradalmat megerősíti birtokaiban. 1427-ben az adóösszeírásban malmot és 27 portát számláltak a faluban. 1567-ben a község mindössze három és fél porta után adózott. A 16. század második felében azonban jelentős betelepülések történtek és területe növekedett. 1599-ben már 23 jobbágyház és a soltész háza állt a faluban. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított, a 18. század elejére azonban – főként a kuruc harcok miatt – lakossága újra lecsökkent. 1715-ben mindössze 4, 1720-ban 5 háztartás volt a faluban.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PREKOPA. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tibéhez nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgyének szép javai szerént, első osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Prekopa, orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/2 órányira: 30 romai, 237 gör. kath., 18 zsidó lak. Határa hegyes és sovány, erdeje derék. F. u. Mokcsay, Pongrácz, Szemere, és a Kis-Ráthi plebanos.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A 14–16. században északi szomszédságában volt Csertés falu, mely időközben elpusztult.
Népessége
szerkesztés1910-ben 529, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2003-ban 309 lakosa volt.
2011-ben 290 lakosából 278 szlovák.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 20.)
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal Archiválva 2007. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Kapás Szlovákia térképén
- E-obce.sk