A Kaposi-szarkóma a HHV-8 herpeszvírus fertőzése által okozott rosszindulatú érdaganat, azonban kialakulhat fertőzés nélkül is.[1] Hajszálerek, illetve az azokat bélelő laphámsejtek, az ún. endothelsejtek rosszindulatú elburjánzása, valamint a T-lymphocyták lízise figyelhető meg.[2] A tumor növekedése közben üregeket, alagutakat képez, melyek feltelnek vérrel, sajátos színt kölcsönözve annak. A betegség nevét első leírójáról, Kaposi Mórról kapta.

Kaposi-szarkóma

Osztályozás
BNO-10C46
BNO-9176
ICDOM9140/3
Főbb tünetek
Adatbázisok
OMIM148000
DiseasesDB7105
MedlinePlus000661
eMedicinemed/1218  derm/203 oph/481
MeSH IDD012514
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposi-szarkóma témájú médiaállományokat.

Általánosan a bőrön és a nyálkahártyákon megjelenő, változatos formájú kékes, lilás vagy barnás „foltokról” ismert. A foltok elsősorban az arcon, nemi szervek környékén, a szájban, az emésztőrendszerben és a légutakban jelentkeznek. Később plakká alakul, majd nodulussá. Végstádiumú AIDS-betegeknél nagyobb eséllyel jelenik meg (ún. HIV-asszociált változat), de a betegség bárkinél kialakulhat.

  • endémiás
  • epidémiás
  • AIDS-hez társult
  • immunszupresszált betegeken megjelenő
  1. Cesarman E, Damania B, Krown SE, Martin J, Bower M, Whitby D (2019. január 1.). „Kaposi sarcoma”. Nature Reviews. Disease Primers 5 (9), 9. o. DOI:10.1038/s41572-019-0060-9. PMID 30705286. PMC 6685213. 
  2. Kaposi Sarcoma Treatment (angol nyelven). National Cancer Institute , 2017. június 16.